Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/19. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Őskor

voltak, melyekből sok gabonamagvat gyűjtöttünk.Munkatárs:Pető Mária; résztvettek: Pál Istvánná, Patay Árpád és Regius János ./Mg.Muz./^ Nováki Gyula 5. Budapest III,, Vöröshadsereg ut

j

a /V./. Folytattuk a Békásmegyer-V3rSshadsereg utja mentén húzódó őskori temető feltárását. A tervásatási időszak alatt 31o m területen 41 sirt bontottunk ki. Ezek közül 14 korabronzkori /12 hamvasztásos - részben szőrthamvas, részben urnasiros -, 2 csontvázas/, 25 koravaskori /hamvasztásos - részben szórthamvas, részben urnasiros/ volt. Két sir kora a jellegtelen cserepek miatt nem volt meghatározható. /BTM/ K.

Schreiber Rózsa - Nagy László Budaörs —Kamaraerd

ő /Pest m., budai j,/. L. 21,o.—t. 6. Bükkaranyo

s /Borsod-Abaúj-Zemplén m., miskolci j./ /XVII./. A bükkaranyosi és a harsányi ut kereszteződésénél, a bükkaranyosi volt csárda /ma erdészház/ mögött emelkedő földvár oldalát földmunkákkal megbolygatták. Ezen a helyen leletmentő ásatást végeztünk, melynek eredményeként megállapíthattuk, hogy a mintegy 125 m hosszú és 8o m széles dombtetőt a korai vaskorban árokkal vették körül. Ennek nyoma ma is jól látható. Az ásatás sorén az árkot átvágtuk.Eredetileg 2 m mély volt. Tőltelékföldjéből kcravaskori cserepek kerültek ki. A dombtetőn az ásatás csak a megbolygatott területre,a domb szélére korlátozódott. Itt a korai vaskorból nagytömegű edénytöredék volt.Az altalajba néhány gödör mélyedt, háznyomot azonban a korai vaskorból nem találtunk. Előkerült azonban egy 42 bronztárgyból /31 lándzsahegy, 8 tokosbalta, 2 kis kétkarú csákány/ álló kincslelet. Ez a település korát a Hallstatt A

2 időszakra határozza meg. A koravaskori emlékanyagon kivül ujkőkorból származó leleteket is feltártunk a dombtetőn. A két földbemélyitett házból nagyszámú edénytöredék s néhány csiszolt kőbalta ke-