Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/19. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Árpédkor – Középkor

- 71 t dásuak,a ciszterci templomoknál viszont az egyenes szentélyzáródás volt az általános. A ciszterciek 1190-ben költöztek Pásztóra. Ezt megelőzően is történik emlités a pásztói mo< nostorról. 1138-ban II,Béla oklevele emliti Dömössel kapcsolatban a pásztói apátot.Tudomásunk van egy görög kéziratról, melyet Cerbanus nevű szerzetes a pásztói apátság könyvtárából fordit le latinra, 1131-115o között. Ennek nyomán többen ugy vélik, hogy görög monostor volt Pásztón a oiszterek lőtt. Az 1138-as dömösi adat, valamint az előkerült félköríves szentélyzáródások azonban inkább azt mutatják, hogy bencés monostort kell itt keresnünk. /Ta/ Valter Ilona 96. Pécsvá

r^

d, Vé

r /Baranya m., pécsváradi j./ /XXVI./ t Folytattuk a vár területén lévő magasabb udvaron - a templom és a felsőudvart D felé záró fal közötti területen - az előző évben megkezdett feltárást. Ennek eredményeként sikerült megállapítani,hogy a vár szerkezetében meglévő jelenlegi, kétszintű tagozás középkori eredetű, az elválasztó fal is akkor épült. Elsőként a felsőudvart egy szelvénysor szélességben É-D és K-Ny irányban átvágtuk. Az átvágás során az is bebizonyosodott, hogy a terület eredetileg ÉK-DNy irányban lejtett, s ezen épült fel a több átépítésen keresztülment kolostor. Az ásatáson részt vettek: Bende Ildikó, Bodor Imre, Dinnyés István, Hadházy Aba, Magyar Kálmán, Müller Bóbert, Nagy Árpád és Tettamanti Sarolta egy.hallgatók. /Ta/ Béndi Gábor-Kiss Attila 97- Sárospatak. Rk.templo

m /Borsod-Abaúj-Zemplén m., sátoraljaújhelyi j.//XXVIII./. Az 1964.évi kutatások folyta» tásaként 1965-ben fény derült a sárospataki ten?>lom vitatott és problematikus épitőstörténeti periodizációjára. Előkerült a gótikus templom D-i oldala mellett Sárospatak legkorábbi plébániatemploma, egy kerek templom,7 m átmérőjű kerek hajó• val, félkörives apszissal. Bejárata Dlfr-on lehetett. Falait