Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/19. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)
Árpédkor – Középkor
- 54 73. Budapest I., Táncsics M.u.25 . /középkori zsinagógamaradvány/ /V./. 1964 nyarán az épület tatarozása során az épületcsoport É-i udvara alatt nagyobb méretű gótikus falpillérmaradványok kerültek felszínre, á területen 1965-ben foly- * tátott feltárások során az épület É-i hosszfala 19 m, D-i hosszfala - amelyen újkori épület nyugszik - lo m hosszan került felszínre. A középpillér-sorral két hajóra tagolódó csarnok belvilága 9 m. Az épület - helyenkinfc megmaradt padlózata 5 m-rel fekszik a mai kert szintje alatt. A D-i hosszfalat elfalazott ablak - a női oratorium betekintő ablaka - szakítja meg. A D-i hosszfal falpillérén két héber felirat vésete látható. A felirat szerint az - okleveles emlékeinkben is emiitett - zsidó templomépület 1541-ben nyolcvan éves volt, vagyis 1461-ben épült. A felirat épitési évszáma egyezik a későgótikus műformák stilusformáinak dátumával. A gótikus zsinagógaépületet az 153o és 1541-es budai os- ' tromok súlyosan megrongálták, 1684 után most - részben - feltárt kéthajós csarnoka a használatból kikapcsolódott. Az egykori zsidótemplom téglapadlóján az 1686.évi ostrom számos áldozatának maradványa nyugszik. Technikai akadályok miatt a tem- ' plomépület teljes hossza nem volt megállapítható. Ugyancsak 1964 nyarán s hasonlóképpen a ház helyreállítása kapcsán az Táncsics Mihály u.26.sz. alatti épület jelenlegi kapualjában is héber feliratos emlékek kerültek elő. Az emeletmagasságig gótikus épület földszintjén - jelenleg még bontás alatt álló - XIV-XV.sz. fordulójára tehető gótikus csarnok maradványai bontakoznak ki. Feltehető,hogy az 136o-as években erre a városrészre telepitett budai zsidók - a fent ismertetettnél korábbi - imaháza volt ez az épület^XVII^szi-i freskált felirata arra mutat, hogy ezt az imaházat a budai zsidók a törökkor végéig használták. /BTM/ Zolnay Lászl ó » t
