Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/19. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Honfoglaláskor

43 t HONFOGLALÁSKOR ( /58-66. térképszám/ 58. Biharkeresztes - Árténd - Nagyfarkasdom

b /HajdúBihar m., biharkeresztesi j./ /VIII./. A két község határán, K-Ny-i irányban húzódó domb biharkeresztesi oldalán,a biharkeresztesi Aranykalász MTSz homokbányát nyitott. Leletmentő ásatás során nyolc korszak emlékei kerültek elő. A neolitikumot az un.esztári tipusu festett kerámiás telep, a rézkort egy tűzhely, a koravaskort feldúlt telep emlékei, a késővaskort hamvasztásos és csontvázas kelta temető képviseli. A népvándorlás korában,a III.sz.közepén, szarmata telep volt a dombon, a IV.sz.második felében pedig germán, gepida temető. A germán temető anyaga rendkivül fontos a hun kort megelőző gepida lakosság emlékanyagának meghatározásához.A gepida sirok jellegzetes kerámiája a csernyahov-marosszentannai tipu* su kerámia. Legjelentősebbnek a honfoglalás- és koraárpádkori magyar temető látszik. A köznépi temetkezések rozettás lószerszámos honfoglaló nő sirja körül helyezkednek el és egészen Salamon koráig követhetők! Ez a temető azonositható az először lo75-ben emiitett Ártánd falu temetőjével.Az ásatáson részt vettek: Módy György, továbbá M.Nepper Ibolya és Hadházy Aba egy.hallgatók. /Ta+Io/ Mesterházy Károly 59. Bu.j, "Táncsics Mihály MTSz

" /Szabolcs-Szatmár m., nyíregyházi j.//XXIV./. Kurgánba beásott honfoglaláskori női sirból, amelyet a földmunkákkal elhordták, csak a lábrészek * voltak érintetlenek. Rostálás után megmentettünk: 146 tárgyat, 1 aranyozott bronz fülkarikát, 1 rozetta és 11 rombuszalaku ruhadiszveretet,préselt aranyból;3 db nagyméretű csuklós aranyozott ezüst ruhadiszveretet és 1 töredéket, 3 csiz, mahuzóveretet, 46 félgömbalaku csizmazár—veretet, 69 db sze-