Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/19. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Rómaikor

- 21 gyobb, majd kisebb folyosótól elválasztva, két kisebb helyiség csatlakozott.! rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az utóbbiak nagyobb, D-i felét nem állt módunkban feltárni. A kőépület alatt korábbi beásások körvonalai mutatkoztak. Szabálytalan körvonalú agyagkitermelő gödör foglalta el a fürdőhelyiséghez csatlakozó felületet.A telep első periódusához tartozó beásásokat a Duna magas vizállása miatt nem bonthattuk fel. A későbbi kőépület a II.sz.első évtizedeiben létesült. D felé egy másik,kereken 22 m hosszú kétperiódusos kőépület foglalt helyet, D-i homlokzata előtt kavicsolt udvarrésszel. Az udvarrészt Ny-ról és K-ről boltsorok vették körül, Feltárásuk csak részben történt meg. Az eddig 15 m szélességben észlelt kavicsos udvarrész D-i lezárása is még ismeretlen. Az eddigi megfigyelések szerint az É-i vicus eddig ismert legnagyobb épületkomplexusát, valószínűleg az É-i negyed forum-át találtuk meg e helyen.A rendelkezésre álló apró leletek tanúsága szerint e nagyobb tér köré feltűzött épületkomplexus a Marcus-féle háborúk előtt a vicus Iljperlódusában épült ki. /BTM/ Nagy Tibor 26. Budaörs - Kamaraerd

ő /Pest m., budai j./ /V./. Tovább folyt az előző évben megkezdett kelta eraviszkus lakógödör és rómaikori épületek feltárása. A kutatással két öszszefüggő épület helyiségeit sikerült tisztázni, A munka során számos, főleg kelta és iu. II.sz.-ra keltezhető leletanyagot gyűjtöttünk." /BTM/ K.Kaba Melinda 27. Csajág. Vasútállomá

s /Veszprém m., veszprémi j./ /XLV./. A Börkösréti paták mellett, az uj vasúti hid betonozási munkálatai közben, római szentélyhez tartozó két oltárkő és egy férfi szobortorzó került elő. A faragott kövekkel együtt néhány peremes tégla és állatcsont is napvilágot látott. Az oltárakat Juno, ill. Minerva tiszteletére állították, a szobor Herculest/?/ ábrázolja. Az oltárköveken szerep-