Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/19. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966)

Őskor

- 18 lyezte.A bodrogkereszturi kultura nagyobb temetőjét sejthetjük itt. /Ta/ Szabó János Tiszadada-Kálvinház

a /Szabolcs-Szatmár m.,tiszalöki j/ /XXIV./. A "Vörös Csillag" Mtsz telepén földhordás közben régiségek kerültek felszínre^ Leletmentés kapcsán avarkori bögrét, szarmatakori telepkerámiát, ujkőkori lakógödröket, ujkőkori zsugoritott csontvázas sirokat /1-4 sir/ és honfoglalás-árpádkori csontvázas sirból eredő ijrészletet tártunk fel. Kiemelkedik jelentőségében egy ujkőkori lakógödörben lelt 9,5 d magas idol,amely valószinüleg anyamedvebőrbe bujt embert ábrázol /Nyíregyházi Évk.VT-VII.boritólapjáiy'./Ta/ Csallány Dezső - Gombás András TiszaeszlAr-Bashalo

m /Szabolcs-Szatmár m., tiszalöki j./. L. 80 .o.-t. 22. Tiszakeszl, Tiszapar

t /Borsod-Abaúj-Zemplén m.,mezőcsáti j./ /XVII./. Tiszakeszitől D-re mintegy 4 km-re,közvetlenül a Tisza partján, három korszakból tártunk fel települési emlékeket. A település legjelentősebb része a rézkorból származott. Földbe mélyített gödörházak, gazdag kerámiaanyag került napvilágra ebből az időszakból. A kerámiaanyag nagy része bütykökkel volt diszitve, de találtunk a péceli kulturára jellemző diszü darabokat is. A település zöme valószinüleg a péceli kulturát megelőző korszakból származhat, A péceli kultura megtelepülése csak futólagos lehetett, Ugyancsak rövid időre valló településnyomokat tártunk fel az őskori telep felső rétegének egy részében a koravaskorból, a Gáva kultura idejéből. A lelőhelyen előkerült egy csontvázas sir is a hunkorból, fibula, vascsat.vaskés melléklettel.Munkatárs: K.Végh Katalin. /Ti II/ Kernenczei Tibor Tiszalu

c /Borsod-Abaúj-Zemplén m.,szerencsi j.//XVII./. Tőkés László korabronzkori kis edényt, késővaskori csuprot és egy későbronzkori bronz kardot ajándékozott a miskolci