Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1964. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 18. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1965)

HONFOGLALÁSKOR

- 83 ­faragott és tükörsimára csiszolt kváderkő burkolattal. A kvá­derboritások és a faltöréseknél az élek a függőlegestől ma sem térnek el. Az ásatás egyik nagy eredménye, bogy a kaputorony ismeretében először sikerült a váci vár helyét és kiterjedé­sét a régi, más váraknál viszonylag nagyobb számban megma­radt vártérképekbe azonositva pontosan meghatározni. Az ása­tás másik nagy eredménye volt, hogy a nagyszámú szokványos ma­gyar és török kerámiatöredéklelet mellett előkerült a viseg­rádi Mátyás palota ssökőkutjával teljesen azonos minőségű reneszánsz vörösmészkő ablakkerettöredék rozettával és az ab­lak ive fölött gabona, gránátalma és mandulakoszoruval. A nagyjelentőségű lelet közelében más reneszánsz termékek is ke­rültek elő Mátyás műhelyéből, igy az ismert nyújtott hatszö­gü padlócsempék az ismert kutas motivumu mellett egy eddig még ismeretlen szamaras motivumu is. Stefaits István 142. Várpalota. Vá r /Veszprém m./ /XLV./. A Fő té­ren álló un. Mátyás-vár helyreállítási munkálatai során ebben az évben több helyen falkutatásra került sor: A Ny-i szárny lovagtermének boltozatot tartó pillére, XV. századi ülőfülkés ablaknyilásai látták napvilágot. A várudvaron végzett kisebb feltárás alkalmával az E-i szárnynak a mainál jóval nagyobb kiterjedésére kaptunk adatokat, ezenkívül sikerült a vár más részein ma már el nem végezhető építési periódusok tisztázása is. A leletanyag kisebbrészt későközépkori, zömében. XVIII.­XIX. századi- edénytöredékek. Munkatárs Dax Margit IV. éves ré­gészhallgató. /CälF+Ta/ Németh Péter ­143. Vértesszentkeresz t /Komárom m., tatai járás/ /XII./. A régészeti feltárás feladata volt a bencés apátsá­gi templom belső és külső középkori szintjeinek megállapítása, a bejáratok vizsgálata, valamint az•épületmaradvány épités­történeti fejlődésének megfigyelése. A kereszthajóban vég­zett kutatások sorén a diadalív egyik pillérénél ráakadtunk a templom középkori márványpadozat maradványára. A diadalív pil­lérei és az első pár pillér között 30 cm vastag falmarad­ványt találtunk, melyeknek a hajók között elválasztó szere­pük lehetett. A kereszthajó DNy-i és ÉNy-i sarkában csiga ­lépcsők maradványai kerültek elő, ezek a D-i,.illetve az E-i karzatra vezettek. Erősen bolygatott a terület, szinte csak a pilléreknél maradtak meg. A kereszthajó teljes hosszában te­metkeztek, fa koporsóban, egymás fölött több rétegben, fejjel K-felé néztek. A Ny-i főbejárat előtti tönaelékdombotátvágtuk és a bejárat környékét kitisztítottuk. A templomtérbe, 3 lép­csőn át lehetett bemenni, a lépcsőalapozások, valamint a kü­szöbkő egy darabja megmaradt. A bejárat előtt előkerült a ro­ménkori előcsarnok maradványa, mely téglaboltozásu volt, pa­dozata ' vörösmárvány.- A templom és a kolostor közötti kap-

Next

/
Thumbnails
Contents