Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1964. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 18. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1965)

HONFOGLALÁSKOR

- 80 135. Simontoriiy

a /Tolna m., tamási j./ /XXXIII./ . Folytattuk az 1960-ban megkezdett építéstörténet! kutatást. A palotaépület udvari homlokzata előtt nyitott kutatóárokban feltártlik az egykori földszinti folyosó árkádpilléreinek maradványát, válamint 'értékes adatokat nyertünk az - egyébként újkori építkezésekkel erősen bolygatott - udvar középkori szintviszonyainak tisztázásához. A palotaépületben végzett kutatás szinte váratlan eredményeket hozott; vakolateltávolitás és falvésés segítségével megi sme A ettük a fennálló - barokkban erősen átápitett reneszánsz épület gótikus elődjét is. Ugyanis a XTV-XV.századi palotát ugy alakították át reneszánsz stílusban, hogy megváltoztatták a gótikus emeletosztást és az uj szinteket mintegy félemelettel magasabban alakították ki. A külső homlokzaton folytatott vakolatverés nyomán tehát nemcsak a reneszánsz nyilásokat, hanem a reneszánsz építkezés során elfalazott gótikus nyilásaaradványokat is feltárhattuk. Több helyen előkerült a reneszánsz téglapadló, a gótikus ablakfüt kékben pedig a korábbi padozat maradványa. /CMF/ Lócsy Erzsébet 136. Sopron. Szt.György u.9-17

. /Városfal / GyőrSopron m./ /XXIX./. Az 1962-ben megkezdett ásatás és falkutatás folytatásaként ez évben két váro3falszakaszon dolgoztunk. Az előző évi ásatás területén befejeztük a középső középkori városfal elfalazott vagy átalakitott lőráseinek és pártázatának kibontását és e fő építési periódust különböztethetünk meg. A külső, harmadik városfal lebontott csonkját elválasztottuk a XVIII-XIX. századi ráépítésektől és meghatároztuk belső falszorosának középkori szintjét. Az un. Nagyrondella belsejében és az É felé húzódó városfalszakasznál 5 kutatóblokkal vizsgáltuk meg a rétegeződést. Kiderült, hogy az irodalomban eddig téglaépitaényként szereplő rondella fala kőből épült és az 1945 után kialakított tér szintje alatt húzódik kváderköves lábazata. A középső városfal itt is a római városfalra épült íel.i A külső falsik előtt két pusztulási réteget * állapíthattunk meg, sajnos, korukat maghatározó leletanyag nélkül. A külső, harmadik városfal maradványából hosszabb szakaszt sikerült feltárni e területen is. /OMF/ Holl Imre 137. Szamostatárfalva. Bef. templo

m , /SzabolcsSzatmár m., csengeri j./ /XXIV./ 1965-ben kerül sor a XIH. századi kis téglatemplom helyreállítására. Ezt megelőzően kisebb régészeti megfigyelés és falkutatás történt. Megál-