Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1964. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 18. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1965)

HONFOGLALÁSKOR

- 68 temetkezést bolygattak szét. A gödör falában megfigyeltük, hogy a várápület építésekor a külső járószintet az alapozás fölött kevert agyagos feltöltéssel magasították. /lm/ Parádl Nándor 117. Gyulafirátót, premontrei kolostorro

m /Veszp-. rém m., veszprémi j./ /XLV/. A kolostor romja egy parasztudvar közepén áll. A téglalap alakú épület 4 helyiségéből a legészakibb épségben ránkmaradt, keresztboltozattal és két kőkeretes ajtóval. Ugyancsak aránylag ép állapotú a káptalan terem egyik koragótikus ikerablaka is. Az ásatás tisztázta a kolostor beosztását és eredeti szintjét, továbbá a kolostorhoz Eor. csatlakozó, már csak alapfalaiban meglévő templom alaprajzát és kiterjedését. A templom háromhajós volt, rövid kereszthajóval, K-i oldalán derékszögű szentéllyel és ehhez kétoldalt csatlakozó, ugyancsak derékszögű mellékszentélyekkel. A kereszthajótál D-re a főhajó három boltszakaszos volt. A templom alaprajzi elrendezéséhez a legközelebbi analógia a bélapátfalvi cisztercita apátság temploma. /(MF/ Pamer Nóra Háromf

a-Kupavá

r /Somogy m., nagyatádi j./ /L. /. A homokfejtéstől D-DK-re a Bakházára vezető földút jobb oldal ín lévő dombosodáson a péceli /badeni/ és a mészbetétes kultúrába sorolható kisebb településnyomok figyelhetők meg. A lejletmentő ásatás során árkokkal kutattuk a települések kiterjedésének nagyságát. Kisebb, az átkelőhely bizto3ifcását szolgáló vizparti lelőhelyek, kiterjedésük nem haladja meg a 100 m2-t. Leletanyaguk szegényes, feltűnően kevés állatcsonttal. Ezután az un. Kupavári dombot vágtuk át É-D-i irányú árokkal. A Kupavári domb É-Ny-i lejtőjén van a homokfejtés. Az É-D-i irányú árok átvágta az un. Kupavári domb sáncát. A sáncárok földjéből néhány későbronzkori jellegű edénytöredék, valamint nagyszámú középkori, a török hódoltság előtti jellegű edenytöredék és leletanyag került elő. Itt is feltűnő az állatcsont ki amennyiségü előfordulása, A Kupavári domb tehát középkori épitésü földvár, belső területe mintegy 450 - 500 m2-re tehető. A szórványos bronzkori leletanyag alapján elképzelhető, hogy őskori előzményei is lehettek, de ez hitelesen csak a teljes feltárással bizonyítható. /Ta/ Draveczky Balázs