Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1964. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 18. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1965)

HONFOGLALÁSKOR

- 57 m-es feltöltés alatt megvannak, még a D-i részen . is, ahol a század 20-as éveiig kőedénygyár állott; továbbá, hogy a monostor É-i, K-i, D-i és részben a Ny-i kiterjedését, a káptalanterem, a kerengő és monostor más részeinek járószintjét. Hegállapithaté, hogy a kerengóudvar nem szabályos négyzetalaku, hanem téglalapalaku. A kerengóudvar D-i fala előtt középen megtaláltuk a feltételezhetően nyolcszögü kútház ciszternáját és annak kivezető csövét.A re.fektórium a megtalált alapfalak után Ítélve, a kerengő D-i falával párhuzamosan helyezkedett el és nem arra merőlegesen, ahogyan az a ciszterci monostoroknál szokásos volt. Az ásatás során szép faragott kőanyag, XIY-XY. sz. kerámia anyag és egy XIV. századi ásópapucs került elő.- Tervező: Dr. Rados Jenő. /OHT/ Valter Ilona 104. Boldogkőváralj

a /Borsod-Abaúj-Zemplén m., encsi j./ /XVII./. Boldogkő vára 1963. évi ásatásának folytatásakánt elsőnek a felső vár E-i végében álló, háromszögalakú torony feltárása történt meg. A torony É-i sarkához épitve itt egy köralaku épitménv került elő, amelynek közepén négyszögletes, pillérszerü épitmény nyoma vált láthatóvá. A palota feltárása során kiderült, hogy a sziklafelszin egyenetlenségeit kövekkel és homokkal töltötték fel, A K-i falhoz közel, a ssiklamélyesében lejárt tetejű, padkaszerü kis fal került elő,„amely a palota K-i falában vele szemben lévő, elfalazott bejárattal függhet össze. A palota É-i felében találtuk meg a palota földszintjének egyjetlen választó falát. Ettől D-re 90 x 215 x 90 x 225 cm méretű, átlagosan 15-20 cm mély, É-D-i irányú medence bukkant elé, amelyből a padkaszerü falig 470 cm hosszú, 5 cm mély, 10 cm széles csatorna vezet. A medencétől és a csatornától K-re, a palota K-i falához csatlakozva, _ É-D-i irányu, kettős lépcsősor bontakozott ki a sziklába faragva. Több, 3ziklába faragott cölöplyuk került elő. A palotától D-re eső öregtoropy DK-i sarkában négyszögletes teret zárva kis L-alaku falat leltünk, középen négyszögletes cölöplyukka^. Lehetséges, hogy itt csigalépcső volt. Az öregtorony E-i falában téglaküszcbös bejárat van. Az öregtorony területéről származó leletanyag zömmel árpádkori. K-i oldalához csatlakozva, a vizszintesen lefaragott sziklaemelkedésen egy borona bástya maradványai kerültek napvilágra. Megtaláltuk a Ey-K-i irányú, talapzatot képező fagerer.dák&t, amelyeket keskeny falak közé helyezve rögzitettek, s beleépítettek az öregtorony falába. A bástya-K-i lezáródása is fallal, illetve fagerendával történt. É felől a sziklát lépcsősen lefaragták. Az öregto-