Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1964. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 18. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1965)

HONFOGLALÁSKOR

- 50 figyelhettük meg. A feltárt épület paticsfalában szőlővenyige darabot is találtunk. Az ásatáson Füzes F.Miklós archaeobotanikus is résztvett, /Ta/ Sági Károly Gerendá

s /Békés m., orosházi j./ /IV./. A községtől D-re mintegy 1 km-re, a Petőfi TSz homokbányájában 1963ban előkerült lovas férfisirról /ijcsontok, keng. elpár, zabla, juhcsont/ csak előkerülése után egy évre kaptunk hirt. Mindössze egy másik feldúlt lovassirt sikerült a bányagödörben gyűjtött csontanyag alapján hitelesítenünk. /Kulcscsontja zöldpatinás: női sir?/. A körülményeket figyelembe véve ugy tűnik, a dombon több sir nemigen lehetett. /Lm/ Pienes István 87. Gyulavár-Malyvad-Bányaré

t /Békés m., sarkadi j./ /LVI./. Az erdőgazdaság területén lévő irtáson IX.századi szláv/?/ település nyomait, egykori öntőmühely salakját és elrontott példányait találtuk. Munkatárs: Juhász Irén egy. hallgató. /Ta/ Hagy Katalin Karancsal,ia-Lapost

et

ő /Nógrád m., salgótarjáni j./ Próbaásatást végeztünk az ismert honfoglaláskori lelőhelyen,ahonnan már került elő egy igen szép sir. Ásatásunk nem vezetett eredményre, mert a domb állandó kopásával a többi sir már alighanem elpusztult. Résztvettek: Kovács László és Pálóczi Horváth András egyetemi hallgatók. /"A"/ Pienes István 83. Keszthel

y /Veszprém m./ /XV./. A balatoni müutból a Halászcsárdához vezető út D-i oldalán épülő üdülők helyén jellegtelen őskori és korarómai szemétgödröket, valamint két X—XI. századi kunyhót találtunk. A X-XI. századi telep nagyobb kiterjedésű lehet, mert az út É-i oldalán is kerültek korábban már elő hasonló cserepek. A feltárt épületekben szenesült gabonamagvakat diómaradványokat is találtunk. Az ásatáson Füzes F.Miklós archaeobotanikus is résztvett. /Ta/ Sági Károly