Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1963. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 17. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

KÖZÉPKOR

- 69 pénzleletet találtunk. - Az épületet a XVI.sz.-ban teaplomerőddó alakították át. Erre vall a templomot körülvevő melléfalazás és a sekrestye és a hajó szögletében - a védőfalon belül kialakított kut - aaelyet szintén feltártunk. - Munkatársak: igostházy L. mérnök /VATI/ - tervező, Caerfalvy Éva rajzoló. Sz.Czeglády Ilona Bírj é

n /Baranya a., pécsi j./ A56.XXVI./. A községtől D-re, az un. Tanítói földeken, Berényi József szőlőjében Dombay János 1954-ben rendkívül gazdag későrómai téglasirt tárt fel /JPMÉ 1957.243 ak/. A kérdéses területtől É-ra mélyszántás sorén igen nagy területen rómaikori tetőfedőtéglák kerültek felszínre. Leletmentő ásatásunk hitelesítette a ró.mai sir környezetét, azonban több sirt nem találtunk. A szőlőktől É-ra végzett kutatás során napvilágra került 3 középkori kemence, melyeknek toroknyilása római tegulákkal volt elzárva. A suenyári földeken végzett próbaásatáeok alapján nagykiterjedésű római kori település rögzíthető. ; Sz.Burger Alice Budapest, I. Szentháromság-té

r /ll.V./. Az óv márciusától fogva őszig különböző alagcsöveket, csatornákat, vezetékeket helyeztek el a Szentháromság-téren. Régészeti szempontból jelentős volt - 6 m-rel Ny-ra a Mátyás-templom É-i Béla-tornyától - egy középkori épület téglafödémének jelentkezése. A főtemplom testéhez közel eső épület a Béla-toronytól ÉNy-ra is nyomon követhető volt; alaprajzát azonban tisztázni nem sikerült. A főtemplom D-i oldalán elhelyezett csövek fektetésekor - a Mária-kaputól a fószentélyig terjedő szakaszon - átvágták a hajdani temetőt. Megállapítottuk, hogy a Szentháromság-térnek ezt a D-i oldalát már régebben lesülylyesztették, a helyenkint 5-6 rétegben egymáson fekvő tetemek felső rétegén a jelenlegi utburkolat nyugszik. Az erodált