Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1963. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 17. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

RÓMAIKOR

- 4o A Dunamenti Hőerőmű olajüllepitő telepén a római kőtábortól D-re eső területen, leletmentés kapcsán az i.u. I.sz. utolsó harmadából származó kótperiódusu föld- és palánktábor helyét sikerült rögziteni. A sáncrendezerrel körülvett tábor belsejében faópületek maradványai kerültek elő. A tábor területéről szórványosan a cohors milliaria Maurorum bélyegestéglái láttak napvilágot. A kőtáborhoz tartozó canabae kunyhómaradványai és a limesutba bekötő római kori kövesut, kitűnő megtartású utteste ugyancsak feltárásra került. B.Thoma8 Bdlt Szekszárd-Palán

k /Tolna m., szekszárdi J./ /97.XXXIII./. A 6-os országút /a Sió hidtól É-ra/, a Sió csatorna gátja és a gátőrkunyhó közötti mintegy 1 km hosBzu és 4oo m széles területen egykor római település állott. A hitelesitő ásatás egy korai, I.sz. vége, II. sz. elejei periódust figyelt meg itt, majd egy elkülönülő III-IV.sz.-i réteget. Az első periódushoz tartozik egy kemence és a hulladékgödrök anyaga. Az aláhajló peremű világosszürke tálak, a galléros pátkaiszürke nagy tálak a pannóniai pecsételt szürke kerámia /Resatus és köre/ nagy számban és változatos mintákkal, a finoman márványozott edénykék és a terra sigillaták változatos formái ós diszitőmotivumai és egy hullámos diszitésü füstölőtál érdemelnek figyelmet. Az előkerült anyagban egyetlen töredék sincs, melyet a Il.sz.-nál későbbinek lehetne meghatározni. A rövid kis ásatásból ugy tűnik, hogy az első periódusban a telepen kevés kőépület lehetett s a lakosság zöme a település szélén kunyhószerű lakógödrökben élt. Az első periódus a II.sz. végén pusztult el, az objektumokra 5o-6o cm vastag humusz feltöltés került. - A kósőrómai periódus téglatörmelékkel alapozott fala erre a feltöltődésre épült. A fal silány, rossz habarccsal készült. Nivósabb épületekre utalnak viszont a földgépek által