Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1963. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 17. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

ŐSKOR

- 17 tőt egy nagyobb méretű szarmata lakógödör, lo méhkas és köralaku szarmata hulladékgödör és 5 csont- és melléklet nélküli szabályos sírgödör határolta. - Az ásatáson résztvett Horváth Attila. H. Tóth Blvlra Szálkás sentmárton-Templomhá

t /Bács-Kiskun m., dunavecsei J./ /53.XIV./. A falu határában a dunai rév felé haladó müut mellett a Hunyadi TSz területén kavicsbányászás közben bronzkori uraasirok kerültek felszínre. E munka során mintegy lo-15 urnasir elpusztult. Rövid leletmentés alkalmával 12 urnasirt tártunk fel. Az urnákat kora-vatyai kerámia és a kisapostagi csoport néhány bronztipusa kisérte. A leletmentés a kavicsbányászás ütemében folytatódni fog. H. Tóth Blvira Szentes-Ilonapar

t /Csongád m./ /54.XXXV./. Ilonapartnak azt a terraezszigetet nevezik, amely Szentes központjától, a volt megyeházától Ny-rá, a Kurca második kanyarulata mögött, a Tisza árteréből emelkedik ki. Minden évszakban ármentes, de aránylag szük felszine a történeti időkben Szentes lakósságának ismételten menedékhelye volt, aaint arról a XVII. sz.-ra vonatkozó irott kútfők, a megtalált XVII. és XIII. sz.—i kisebb temető tanúskodik. — 196o—

ban, mentőásatás során, a sziget É-i részén Kőrös-települést találtam. A vastagabb kulturréteg hiánya rövid életű településről, a leletek pedig kimondottan parasztkulturáju népről tanúskodtak. Feltehető volt, hogy a Szentes, Boross S. utcai Kórös-t8lepülés népe menekült átmenetileg erre a helyre. - 1963 évi tervásatás során kiderült, hogy a Kőrös-település elpusztitása a szentesi-megyeházi telepesek müve volt, akik a Kőrös-telep DK-i szélére és a 3Ziget platójának K-i szólére közvetlenül rátelepültek. Az itt talált 2. ház leégett romjai alatt, a letiport padló földjén, megyeházi tipusu leletanyagot, a