Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1962. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 16. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

KÖZÉPKOR

- 80 ­Zir c (Veszpiém m., zirci j. ) (182. XLV.). A Kossuth Lajos u. 52. sz. alatt a középkori települési Központban korábban melléklet nélkü­li csontvázakat ezúttal vizvezeték-ásás közben két XIV. sz. végi aranyfo­rintot találtak. Torma István B./ Alföld Baja-Pet ő (Bács-Kiskun in. ) (183.1. ). Az évek óta folyó lelet­mentés az idén a 167-230 sz. sirokat tárta fel. A gyérszámu melléklet újból bebizonyította, hogy a temetkezés a X. sz. végén kezdődött és lega­lább a XV. sz. -ig tartott. Megtaláltuk a templom 104 cm széles falát, me­lyet 154 cm hosszan tudtunk követni. A domb Ny-i felén még mintegy 100 sir vár feltárásra. Kőhegyi Mihály Bács monostor -Monosto r (Bács-Kiskun m., bájai j. ) (184.1.). A XIII. sz. -i monostor területén ujabb cserépanyagot dobott fel az eke. Kőhegyi Mihály Budapest, V. , Március 15. tére n (23. V.), a multszázadi Duna u. 2.SZ. Küttel-féle házban Rómer Flóris fedezte fel azt a gótikus kápolnát, amelyről feltételezte, hogy az a Belvárosi templom körüli középkori te­mető Szt. Mihály kápolnája. A Küttel házat ós a kápolnát az Erzsébet híd építkezésekor, 1900 körül részben lebontották és föléje 3-4 m magas fel­töltés került. Ezt a földtakarót 1962 őszén az uj hid építésével kapcsola­tos térrendezés során újra eltávolították és a kápolna falai ismét felszín­re kerültek a Molnár u. torkolatánál. A területen végzett leletmentés so­rán kiderült, hogy a gótikus kápolna falai a boltozat indításáig ma is álla­nak. Az ásatás leletanyagában megtaláltuk azokat a boltozati bordákat, amelyek még a mult században is a. helyiség boltozatát tartották. A ká­polna 2. 60 x 5 m belterületü, egyenes fallal lezárt szentélyből és ettől

Next

/
Thumbnails
Contents