Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1962. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 16. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

RÓMAI KOR

- 31 védfallal zárult. E mögött hosszú, folyosó-szerü traktus helyezkedett el, amelytől kisebb, négyszögű helyiségek nyíltak D-i irányba. Az épület Ny-i szárnyán első izben találtunk Albertfalván nagyon jó fenntartású hypocaustum-berendezést. A rendelkezésre állott rövid idő alatt az épület teljes feltárása nem történhetett meg. Az eddigi adatok szerint a kőtáborhoz tartozó épület az I. sz. n. sz. elején épült. A III. sz. első felében még használták. Az épületen belül eddig három periódus választható szét. Az első pariódus maradványai összefüggő alaprajzi elrendezést még nem adnak. A második periódusban az épület aránylag keskeny válaszfalai kőalapra vályogtéglákból épültek. A harmadik periódus válaszfalai a korábbiaknál s-élesebbek. A felmenő falrészekbe korábbi épületek anyagát (párkányok, oltárkövek) is beépítették. Nagy Tibor Bük, Damjanich u. 3

2. (Vas m., sárvári j.) (102. XXXIX.). Házalapozás közben nagyméretű fedeles szarkofágra találtak. A díszítetlen szarkofágban fekvő csontvázak mellett bőrmaradványok, gyöngyök és hármas ikeredény voltak. P. Buócz Terézia Csepre

g (Vas m., szombathelyi j. ). (103. XXIX. ). Az un. Szentkirály-dombon későrómai csintvázas sirokat találtak. A lelőhelytől ÉNyra Szakony község alatt nagy római-kori telep nyomai mutatkoznak. Nováki Gyula Dunauj város - Öregheg

y (Fejér m. ) (31. XL. ). Intercisa táborában közvetlenül a via sagularis mellett, a Mahler Ede által 1908-ban feltárt épület folytatásában. Újhelyi Árpád 1874. hsz. földjén leletmentő ásatásra került sor. Az egymásután előbukkanó hatalmas méretű, párhuzamosan haladó oszlopozások már a leletmentés kezdeti szakaszában kétségessé tették Mahlernek az épület rendeltetésére tett javaslatát. Az alaprajz tisztázása céljából több ponton megvizsgáltuk az 1908-bancsak az első falak felbukkanásáig vizsgált épület alapjait. Eredményeink a következők. A hatal-