Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1962. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 16. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

ŐSKOR

- 72 namvak, ill. leletek. Patay Pál Andornaktály

a (Heves m.. egri j.) (86. X.). Kistályán a plébánia melleit olajvezetékek árkában szkíta jellegű kerámia jutott felszínre telepanyagból, a helyszínen hitelesítettük. Szabó János Besenyótele

kSzórhá

t (Heves m., füzesabonyi j.) (87. X.). A komlói uti homokbányában további hamvasztásos és csontvázas kelta sirok kerültek nap vi

1 ágra, melyeket utólagosan hitelesítettünk. Szabó János Boconád-Dobog

ó (Heves m., hevesi j.) (88. X.). A Gosztonyi Sándor .anya mellett homokgödröt nyitottak és egy csontvázas sir került elő a HB-C periódusból. A helyszínen hitelesítettük. Szabó János Dorm ánd-Hányi puszt

a (Heves m., füzesabonyi j.). L.52 o. -t. Felsőtárkány Várheg

y (Heves m., egri j. ) (9U.X. ). A területen végzett feltárás szerint az első település a bükki kultura idejéből való. Erről tanúskodnak a kutatóárkokból származó szórványos és egy neolitikus gödörből előkerült bükki kulturás cserepek. A bronzkor végén és a vaskor elején földsánccal erősített telep volt a csúcson. Két lakóház sártapaszrétege került elő. Feltárásuk 1963-ra maradt. E földsáncba vágták bele a 2 m vastag és itt-ott még ma is 1. 6-1. 8 m magas kőfalat. Ennek korát a kőfal kötőrétegében talált cserepek a XIH. sz. -ra teszik. Az előkerült ezüst dénár (1244-ből), továbbá a talált vastárgyak (kulcsok, stb. ) ic ugyanerről az időről tanúskodnak. Az Árpád kori település házai közül egy fészerszerü épülec meszes alapját találtuk meg. Párduc z Mi.'iály