Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1962. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 16. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

ŐSKOR

- 15 Karcag-Bugyogói halo

m (Szolnok m.). L.50.O.-t. Kenderes-Kuli

s (Szolnok m., kunhegyesi j.) (65. XXXVIII.). 1961 végén a mélyszántás és a csatornaépítés a tiszapolgári kultura lakótelepét és a bodrogkereszturi kultura sirjait bolygatta meg. Leletmentő ásatás alkalmával a 60-100 cm vastag kulti'rréteg nagymennyiségű telepanyagot nyújtott s felszínre került egy lakóház teljes alaprajza is. A telepréteg fölött előkerült zsugoritott csontvázas sir valószínűleg a bodrogkereszturi kultura hagyatéka. Csalog Zsolt Kenderes-Telekhalo

m (Szolnok m., kunhegyesi j.) (65. XXXVIII. ). A gép-talajmunkával már nagyrészt elpusztitott lelőhely a tiszapolgári kultura lakótelepét rejtette. A leletmentő ásatás tisztázta, hogy a 60-80 cm vastag kulturréteg nagymennyiségű telepanyagot nyújtott és felszinre kar ült egy lakóház alaprajzrészlete is. Az egymásba ásott gödrök alapján az előkerült leletanyag két időrendi fázisba osztható. Csalog Zsolt Magyarhomorog - Konyadom

b (Hajdú-Bihar m., biharkeresztesi j.). L. 57. o. -t. Mezőcsát-Hörcsögö

s (Borsod-Abaúj-Zemplén m., mezőcsáti j.) (94. XVII.). Ez évben befejeződtek az 1958 óta folyó feltárások. Az egymást fedő későrézkori és koravaskori temető körülhatárolása megtörtént. Az emiitett korszaknak összesen 92 sirját ásták ki. E temető D-i szélén két későbronzkori sirt is találtak. Ugyancsak a későrézkor sirjait tárták fel a későbronzkori - koravaskori temetőtől D-re mintegy 100 mre emelkedő halom alatt is (11. sir). Megállapitható, hogy a HA periódus lakói az említett halomtól D-re 100-300 m távolságra fekvő területre települtek. A későrézkor lakói a későbronzkor - koravaskori temetőtől ÉK-re mintegy 1 km távolságra emelkedő Akasztódombot szállották meg.