Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1962. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 15. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

KÖZÉPKOR

- 82 D-i partján cserépüst töredékek, az É-i parton pedig főleg hullámvonalszalagos fazékdarabok kerültek elő. Az ásatáson munkatársként résztvett Méri István. Ko

valovszki Julia Gyula, I erenceu kolosto

r (Békés m. ) (138.). A XV. sz.-i, egykor igen nagyméretű kolostor falai ma már a föld felszíne alatt rejtőznek. Beépítetlen terület csak a templom szentélye maradt. A kőből épült templom polygonáLs szentélyét később téglával bővítették ugyanolyan formában. A falak konzerválása után romkertet alakítanak ki a két szentély bemutatására. Pamer Nóra Gyula, 2. sz. általános iskol

a (Békés m.) (188. XII.). Az iskola átalakítási munkálatai során a felszedett padlózat alatt XVIII. sz. -i alapfalak kerültek felszinre. A feltöltésnek egy szaxaszon történt teljes eltávolítása után megtaláltuk a XVII. sz. -ban iit állott török fürdő egyik helyiségének terrazzoval burkolt padlószintiét. A beszakadt terrazzo-szint alatt a fűtésre szolgáló csatorna részletét találtuk. A török fürdő ugyanis a római hypocaustum rendszerű fűtéssel volt ellátva. Gerő Győző K

atymár-Gradin

a (Bács-Kiskun m., bajai j. ) (189.1.). A községtől D-re elterülő dombon egykor a törökök palánkvára állott. A területen emberi csontok és cserepek hevernek. Kőhegyi Mihály Kelebia-Négye

s (Bács-Kiskun m., kiskunhalasi j. ) (190.1.). Az Erdőgazdaság traktora szörny-állatokkal díszített ezüstkorongokat, pitykéket szántott ki. Leletmentés során megtaláltuk a kincs további részeit s egy ujabb fészek gazdagon díszített karpereceket, fülbevalót, pecsétgyűrűket rejtett. A kincs a kiskunhalasi, Sinka mester nevével jelzett, anyaghoz áll közel s a XIV. sz. -ból származik. A közelben temetőnek, telepnek