Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1960. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 14. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

ŐSKOR

- 6 - i hogy egy tojásdad alaprajzú, lefelé 3Zükülő teknős aljú sírgödörbe, forditott tájolással,két halottat temettek egymás fölé. Közöttük vastag földréteg volt. Bár a felülre temetett női halottből csak a felső test csontjai maradtak bolygatatlanok, megállapíthattuk, hogy fejjel ÉNy felé, ülve temették el. Alulra férfi halottat temettek, fejjel DK felé. Baloldalára fektették, kissé felhúzott térdekkel. Jobb karját könyökben behajlították, a bal kinyújtva feküdt. A koponya környezetéből behúzott szélű agyagtál, kétfülü bögre /faszénnel/ és fazék - pereméhez csatlakozó két kis füllel - került elő. A jobb kéz ujjcsontjai között pattintott kőpengét találtunk. Méri István Iszka

szen

tgyőrg

y /Fejér m., székesfehérvári j./. 1.49.0.-t. Kará

d /Somogy m., tabi j././119. XV./ A községben házépítés során több csontvázas sirt találtak. A helyszini kiszállás során csupán egy korabronzkori edénykét és egy másik sirból származó koravaskori nyitott bronz karperecet lehetett csak begyűjteni. Frech

'Mi

klós Keszthel

y /Veszprém m. /129. XV./ A keszthelyi téglagyár uj agyagbányát nyitott az un. "Vadaskert" északi oldalán. A földmunkák során koravaskori égetéses sirok kerültek el$, melyek közül leletmentés formájában 12 sirt tárhattunk fel. Az 50-60 cm átmérőjű kerek, 80-100 cm mély gödrök aljára kerültek az elégetett halott hamvai. A hamvak fölé több edény apróra tört cserepeit szórták. Az ásatáson Frech'Miklós botanikus is résztvett, aki pár fontos koravaskori növényi maradványt mentett meg. Sági Károly Medina-Lencsepuszt

a /Tolna m., szekszárdi j././154. XXXIII./ Az állami baromfitenyésztő telep homokbányája területén anyagkitermelés közben csontvázas sirokra bukkantak. Leletmentés során kőrézkori hulladékgödröt festett kőrézkori kerámia töredé-