Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1960. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 14. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

KÖZÉP- ÉS UJABB KOR

- 36 - i Orosháza-Bán ul: /Békés m., orosházi j./. L. 16. o.-t. Orosháza-Cink u s /Békés m., orosházi j././172. XXV./ A város­tól K-re levő cinkusi határ egyik partvonulatának É-i oldalá­ban mélyszántás alkalmával XI-XIII. sz-i malomköpárt találtak. Igymásra téve, őrlő helyzetben faküdtek, a a felszini nyomok szerint egy Árpád-kori faluhoz tartoztak. ifj.01a3Z Ernő Petőfiszállás-Fazekas tany a /Bács-Kiskun m., kiskunfélegyházi j././179. II./ A község keleti-határában földút javitása köz­ben XI. századi temető került elő. Az észlelt 34 sir nagy ré­sze a korábbi talajművelés következtében bolygatást szenvedett, s ugyancsak számos sir pusztult el a leletmentő ásatás megkez­dése előtt. így egy feltehetőleg nagy kiterjedésű temetőnek csupán egy töredéke kerülhetett szakszerű feltárásra. Horváth Att ila ^zentes-Ilonapar t /Csongrád m./. I. 17. o.-t. Szereml e /Bács-Kiskun m., bajai j./.7222./ A Nagy-Pandur szi­geten, terepbejárással sikerült azonositani Szeremle települé­sének egykori helyét. A község itt 1526-1704 között létezett, majd a jelenlegi helyére telepitették át. . Kőhegyi Mihály Sze reml e-Barátgödö r /Bács-Kiskun m., bajai j././219. I./ Te­repbejárással egy nagykiterjedésű középkori település helyét tisztáztuk. A település a jelenlegi falu és temető között hú­zódik kb. 600-800 méter hosszan D-re. Zeremlen helység terült itt cl, melyről 1323-ból van az első okleveles adatunk. Kőhegyi Mihály Szer emle-gö rönd /Bács-Kiskun m., bajai j././220.I./ I,.18.o.-t. S zereml e-Templ omheg y /Bács-Kiskun m., bajai j././221. I./ A

Next

/
Thumbnails
Contents