Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1960. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 14. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)
KÖZÉP- ÉS UJABB KOR
- 70 - i belső felén kitapasztott sütő kemence maradványaira bukkantunk. A vár keleti oldalán a boltozatos helyiség és a fölötte lévő emeleti szint feltárását végeztük el. A helyiség eredeti padlószintjét csak egy kutatóárokkal vizsgáltuk meg. A helyiség feltárása során az É-i zárófal alapozását, valamint a Nyi főfalban egy ablaknyílás maradványát tártuk fel. Az emeleti szint feltárása során a boltozat fölött K-Ny-i irányú ajtó és ablak nyilással áttört közfalat találtunk, amely az emeletet két helyiségre osztotta. E helyről nagyszámú gótikus és renaissance faragott építészeti részleteket találtunk. Nagyszámú közép- ós törökkori kis leletanyagot is találtunk. Az ásatáson mint konzultáns résztvett Gerő Győző, az OMF részéről Cseh István építész mérnök vett részt a munkában. • • G.Sándor Mária Mátételke-Templo m /Bács-Kiskun m., bácsalmási j././152. I./ A jelenlegi templom körül, utépités során több XVIII. századi sirt tettek tönkre. Kőhegyi Mihály Hagynyárád-Sátorhel y /Baranya m., mohácsi j././165. XXVI./ Az 1526. augusztus 29-én lezajlott s a magyarság sorsára évszázadokig kiható következményű mohácsi csata helyének megállapítása évtizedeken át foglalkoztatta a hadtörténészeket. Az irásos kútfők hiányosságai, számos ellentmondásuk különböző feltevésekre vezettek a táborok elhelyezésének, a hadrendek felállásának, a csata térségének, lefolyásának kérdéseiben, s végül is, a nyitvamaradt kérdések, megfejtését a történészek a régészetre bizták. Ezt az adósságot törlesztettük, amikor számos terepbejárás, állandó adatgyűjtés alapján, Nagynyárád község Sátorhely, régi nevén Földvár pusztáján, a Sátorhelyi Á.G.központja' és a Feketekapu nevet viselő dülőrész között húzódó közút közepetájának mentében, ásatást kezdtünk. Az eredmény két, egymás közvetlen közelében lévő, 14.5 x 2.3, illetve 8.5 x 2.4 méter kiterjedésű tömegsirnak feltárása lett, amelyek a csatá-