Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1960. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 14. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

KÖZÉP- ÉS UJABB KOR

- 66 - i ) szomszédságukban húzódé folyosó téglaburkolásának egy részével. Különböző helyekről zöldmázas, díszes, gótikus kályhacsem petöredékek és két kis kőágyugolyó kerültek elő, Papp László Esztergom, Arany János a.

/Komárom m././96. XLIX./ Vizvezetékeső lefektetése és az utburkolat kicserélése alkalmával tüzhelymaradványok kerültek elő. A leletmentés során 5 kemence kisebb-nagyobb részletét és egy ház két É-D-i irányú kőfalának kisebb szakaszát bontottuk ki. E maradványok az előkerült leletek és Károly Róbert dénárja alapján XIII-XIV. századlaknak látszanak. Kibontásra került még egy török-kori gödör részlete is, amelyből változatos XVI-XVII. századi kerámiai anyag és egy kis réztál került elő. A leletmentést Csillag Gyula kezdte meg. Kovalovszky Julia Esztergo

m /Komárom m././97. XLIX./ A Ferences kolosto

r udvarának É-i sarkában kazánkémény építéséhez 240 x 200 cm. méretű, 400 cm. mély gödröt ástak. Az eredeti földfelszíntől 150 cm. mélységben nagyjából ÉÉK-DDNy-i irányú kőfal maradványa mutatkozott, amelynek 50 cm. magasságú két kvádersora is megmaradt. A fal mellől zömükben XV-XVI. századra keltezhető agyagedénytöredékek kerültek napvilágra. Fehér Géza Esztergo

m /Komárom m././98. XLIX./ A Széchenyi tér

en lakóhásépitkezés földmunkáinál - a Bányászotthon előtti járdaszakaszon ásott meszesgcdörban - kváderfal került elő. A Bányászotthon melletti telken és a tér Bányászotthon előtti járdaszakaszán végzett mentőásatás 26 x 9 m. kiterjedésű, ÉÉK-DDNy-i irányú kőépület maradványát tárta fel. Az épülethez É felől egy vele hasonló irányítású keskenyebb - ugyancsak kváderköves - éuület csatlakozik s a nagyobbik épület irányáhox igazodó és részben hozzáépített, szabálytalan kövekből rakott falakat mind előtte, mind pedig mögötte találtuk. A nagyobbik épület K-i főfalán befalazott bejáratát is megtaláltuk. Ennek a köz-