Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1960. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 14. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

HONFOGLALÁSKOR

f - 58 - i Derec

ske /Hajdú-Bihar m., derecskei j././83. VIII./ A földes ut mentén fekvő Váradi-tanya előtti dombot kutattuk át, ahol 1951-ben egy szép honfoglaláskori női mellkorongra bukkantak. 39 sirt tártunk félj a temető azonban még tovább folytatódik. A sirok szinte egytől-egyig fel vannak dúlva és ki vannak fosztva. A gyermekek és szegényebb felnőttek, vagy éppen zsugorítva temetett rabszolgák /?/ 3irjait háborítatlanul hagyták. Néhány, a szokásostól eltérő É-D-i tájolású sir, valamint az őslakosságnál honos tárgyi forma alapján az itt élő magyaroknak az őslakossággal való szorosabb kapcsolatára, velük való összeházasodására gyanakodhatunk. Jelentősebb néprajzi megfigyelésre adott alkalmat az egyik sir, melynek oldalába utólag beásott magzatcsontvázat találtunk. Az ásatáson résztvett: Makkay János. Pienes Is

tván Ecaegfalva-Bokroshalo

m /Békés m., gyomai j././86. X./ Honfoglaláskori diszitett tarsolylemez lelőhelyét hitelesitettük. 9 sirt tártunk fel, Ny-K-i irányitás3al, nyújtott hátonfekvő helyzetben találtuk a csontvázakat, amelyek nagyrészét a legujahbkorban megbolygatták. A temető ugy látszik, hogy több sorból állt és a halom É-i oldalán végzett ásatások szolgasirokat eredményeztek. Az egyetlen leletes sir /Bolygatott, nyilcsucsok, gyürü/ ugyanis a DK-i oldalon volt. Ez a temetőrész még nagyrészt feltáratlan maradt. Szabó János Kiskundorozsma-Vöröshomok dül

ó /Csongrád m., szegedi j.//133. XXXII./ Mélyszántás sorén honfoglaláskori sirt bolygattak meg. A leletmentő ásatáson megtaláltuk a veretek egy részét, zablát, kengyelpárt, valamint egy visszahajlított markolatú karoling kardot. A leletet a X.-XI. sz. fordulójára keltezhetjük. A területen az ásatás során kásőszarmata telepmaradványokat is találtunk. Az ásatáson közreműködött Trogmayer Ottó. Bálint Alajos