Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1960. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 14. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)
RÓMAI KOR
- 42 - i stattet vorderhand nur eine allgemeine Datierung auf das IV. Jh. Frühere Schichten und Funde waren nicht feststellbar. Die Mauerstärke betrug durchschnittlich 1,60 m, die Mauern waren in den Türmen sehr sorgfältig, manchmal mit Ziegelschichten und Quadersteinen aufgebaut. Umfassungsgraben konnte trotz langer Versuchsschnitte nicht nachgewiesen werden. An der Grabung aáh&G. Alföldy teil. A.Mócsy Tokod-Altáró, Árpád-tár ó Aomárom m., dorogi J././267. IX./ Az iszapolónál végeztünk hitelesítő ásatást. A gödör Ny-i falához csatlakozó két szelvény egyikébon /II.szelvény/ egy rómaikori barbár telep gödrét tártuk fel. Igen sok kerámiát és állatcsontot tartalmazott. Az ásatásnak tehát a kitűzött célnak megfelelően a terület régészeti képét a lehetőségekhez mérten sikerült meghatároznia. Az ezek után előkerülő szórványok most már korban meghatározott kulturák telep, ill. temetőanyagába könnyen besorolhatók. Bándi Gábor Várpalotajnota kerüle t /Veszprém m./. /300. XIV./ A szovjet hősi emlékműnél rómaikori feliratos sírkőre bukkantak. A sírkő közelében római épület alapjai mutatkoztak. Az egykori római szint alatti faltöredékek maradtak csak fenn, de már ezek is arra utaltak, hogy az épületnek legalább két használati periódusa volt. Alapfalak mellől korabronzkori cseréptöredékek is felszínre kerültek. Szentléleky T ihamér I Visegrád-Kőbány a /Pest m., szentendrei j././291. XIVI./Az 1955ben felkutatott és a későbbiekben feltárt későrómai őrtorony sáncrendszerét vizsgáltuk meg. Az őrtorony falától 8.25 m-re 3.30 m mélységben került elő a vallum alja. Az őrtorony belsejében a IV. századi nivó alatt korarómai település nyomai kerültek elő. Soproni Sándor Visegr ád- Sibrik domb ,/Pestm., szentendrei j./.L.78. o.-t.
