Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1960. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 14. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

RÓMAI KOR

- 40 - i Tá

c /Fejér m., székesfehérvári j././2£l. XXXVI./ A telepásatás három területen folytatódott. Az I. villát DNy-i szöglete kivételével sikerült teljes egészében feltárni. A 49,15 x 57,70 m nagyságú épületet D-i oldalán porticus zárta le, agy rizalittal. K-i oldalán hosszú gazdasági udvar és gazdasági rendeltetésű helyiségek helyezkedtek el. É-i és ÉNy-i paldóalatti fűtéssel ellátott luxus-jellegü termeit már a korábbi ásatások hozták felszinre. Ny-i oldalán négy helyiségből álló fürdő került elő. A teljes feltárás sok tekintetben kiegészítette, illetve megváltoztatta a villa periódusaira vonatkozó megállapításokat. A villa területén a legkorábbi leletek az I/II. 8zázad fordulójáról valók. Ezek a túlnyomóan bennszülött jellegű tárgyak a legkorábbi részben vályogból, részben kezdetleges falazásu kőfalakból álló épületmaradványokhoz köthetők és bennük egy bennszülött település nyomait ismerhetjük fel. A település elpusztulása után, valószinüleg a markomann háborúkat követő évtizedekben épitették fel a későbbi villa keleti oldalán a 25,30 x 11 m nagyságú, pseudoperipteros jellegű templomot, amelyet két hosszú oldalán 8-8, két rövid oldalán 2-2 féloszlop diszitett. A templom területének háromnegyed részét terrazzopadló boritotta. Körülötte kisebb épületek helyezkedtek el, déli oldalához közel vizlevesető csatorna került elő. A templom periódusa a III. század második felében pusztult el, amit a padló fölött talált vastag égési réteg bizonyit. A III. század végéig a romok fölött kőből és vályogból épitett gyönge viskók álltak. Ezeket a tetrarchia korában,vagy Constantinus uralkodása alatt lebontották, az egész területet planirozták és erre épitették fel a villát. /A villa padlószintje fölött az éremanyag Constaninus-szal kezdődik, Galerius és Constantius Chlorus érmei még padlószint alattiak./ A villában később, I. Valentinianus alatt, kisebb átépítéseket végeztek. Pusztulása feltehetőleg az V. század első. felére tehető. A század második felében a környéken lakó germánok a villát már temetkezés céljára használták.