AZ 1959. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 13. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

RÓMAI KOR

- 54 mai épület alapfalaiba ütköztek. A jórészt klezadatt falaknak már oeak kisebb részleteit lehetett asonoaitani. A falat agyagkötéssel késeitették. Az eróeen rongált rétegekből ugy tűnt, hogy két periódusban építették. A falak körül nagy számban feküdtek római tetőfedő ceeréptöredékek. Szentléleky Tihamér Tokod-Erzsébetakn

a /Komárom • dorogi J./ /286. IX./. A rómaikori település több pontján történt leletmentés. Feltártuk e K-Ny-i irányú három periódusu római utat több szakaszon. Ugyanitt előkerült egy tegulabéléaes sima kőlapokkal fedett csatorna 8 m-es darabon, amely a szomszédos Várbemeken elterülő katonai tábor felől vagy azon át szállította a Tizet. A római úttól kb. 50 m-re É-ra épület faloaonkjal kerültek napvilágra gazdag leletanyaggal,több periódusu falfestménnyel, melyből két teljes falfelület díszítését rekonstruálni lehetett. Kora II-III. század. Az épület közelében kenyérsütő kemencét találtunk. Az ut mellett la feltártunk néhány lepusz tult kemencét gazdag kerámia anyaggal. Koruk az I.ez.-tói a IV. századig terjsd. Megállapítottuk, hogy a Várbsrek és az Iszapgödör közötti szántóföldön nagyobb épület van. A "Várbe/ rekben" átvágtuk a római tábor mélyszántás által veszélyeztetett ÉK-nek néző falát. Ezt későrómai rétegbe alapozták, a közvetlenül hozzá csatlakozó belső épülettel együtt, amelynek omladékából Lupicinus trlbunus bélyeges téglája került elő. A táborfalon kivül, azzal párhuzamosan későrómai ut halad; vallumnak nem akadtunk nyomára. A tábor I.Valentinianue alatt épült ás a IV. ez. végén pusztult el. A korábbi ásatási