AZ 1959. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 13. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

ŐSKOR

-JA. — gélg vonuló tlpuau kerámia, hallatatti áe keváa La Tene? anyag ie. Bronztárgyak: spirálisba hajló lapos müvü karperec és karika. Megay Géza Tiazavasvár

i /Szabolcs m., tiazalöki j./ /283. XXIV./. A község É-i részén, László Mihály telkén, házépítéskor két csontvázas és egy hamvasztásos sirra bukkantak.Az ásatás szkitakori temetőt határozott meg. Urnáé és szórthamvaa, illetve félig hamvasztott airok váltakoztak itt különböző tájolású zsugorított csontvázas temetkezésekkel. Mellékletek: virágcserépforaáju durva kerámia, korongolt edények, karperec, elektronlemezzel borított bronzhaj karika stb. Feltehetőleg kultuszhely nyomaira is akadtunk, melynek feltárására a jövőben kerítünk sort. Az ásatáson résztvett: Gombás András ny. tanitő. Lengyel Irina Tótkomlós-Viharsarok Tsz

. L. 114. o.-t. 2

arán

k /Heves m., hevesi j./ /310. X./. A Tarnaméra felé vezet) ut menten nyitott homokbányában hatvani tipusu bronzkori településből igen erősen ÖBazedult tűzhellyel ellátott lakógödröt hiteleaitettünk. Korek József 0/ Felvidék Aggtelek-Baradla barlan

g /Boraod-Abauj-Zemplén m., putnoki j./ /2. XVII./. A terepbejárásnál megállapítottuk, hogy a barlang a bejárattól mintegy 3 km távolságra fekvő Szultán Pamlaga nevü barlangrészben is lakott volt. Itt a Hallstatt