AZ 1959. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 13. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

ŐSKOR

- 16 vényben több nagyméretű lakógödör került kibontásra. Kát alkalommal is megfigyelhettük,hogy 2-2 lakógödör egymással keskeny, földbeáaott átjáróval volt összekötve. Minden gödör közepén kb. 1 m átmérőjű tűzhely maradványa környékén volt a legtöbb kerámia és állatcsontlelet észlelhető.Az egyik gödör közvetlen közelében igen jó állapotban megmaradt,kitapasztott fenekű, átégett falu kemence került elő. Különösen gazdag a telep kerámiaanyaga, valamint a osonteszközök, melyek között szépen faragott példányok is vannak. A kőeszközanyag viszont igen szegényes. A lslőhelyen a péoeli kultura hamvasztásos sirja, nagyméretű, földbeásott, átégett falu gabonatartó hombárja ás egyéb, szórványos leletel is előkerültek. L. még 56. o.-t. Makkay János Kyargesujfalu - Dunapar

t /Komárom m., dorogi J./ /183. XLVIII./. A község belterületén próbaásatás során feltártunk egy nagyobb hulladékgödröt. A gödörben Igen sok cserepet és állatCBOntot találtunk, továbbá nagyszámú díszített tapasztáatöredéket, kiégett állapotban. A gödör leletanyaga koravmskori. Kalioz Hándor Nyerflaaujfalu - Téglagyá

r /Komárom m., dorogi j./ /184. XLVIII./. Az év elején végzett terepjárás során felfedezett bronzkori telepen juniusban próbaásatást, majd juliusban nagyobb feltárást végeztünk. A kis telep a korabronzkor késői szakaszába tartozik. A kulturréteg vastagsága 6o-12o cm között váltakozik. A telep nagy részát feltártuk. 6 ház alap-