AZ 1959. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 13. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

KÖZÉP- ÉS UJABB KOR

- 116 ja. Kétségtelenné vált, hogy a Pöldbáetya tulajdonképen egy olaszbástyát rejt magában. A legjelentősebb lelet a Gergely báetya közelében végzett állagmegóvási munkákkal kapcsolatos falkutatás során kertllt elő. Egy elfalazott falfülke kibontása után előkerült Mátyás király sógorának, Estei Hippolit érseknek falra festett, nágyvágásos, liliomos, sasos címere. Ez a lelet további kutatáera ösztönzött bennünket. A kutatás során egy olyan középkori kaputornyot tártunk fel /egyelőre még csak részben/, amely lehetővé teszi a vár történetének, helyrajzának olyan irányú kutatását, amire eddigi ismereteink alapján nem is gondolhattunk. Kozák Károly Felaőkelecaén

y /Borsod-Abaúj-Zemplén m., putnoki j.//95. 7 / XXX./. Szendrei János leírása ' alapján a falu szálán a Kohászati Történeti Bizottság költségén egy vascívasztó sáLakhányója került feltárásra. A salakhányónak ceak kis része maradt meg, a többit elhordták töltésre. Sok salak és 3oo db fujtatóosŐ került elő,az olvasztókemencéből csak töredékek voltak. Az olvasztó korát a salak között talált X-XlII.ez.-i cserepek adják meg. Novákl Gyula-Vastagh Gábor Gödöll

ő /Pest m., gödöllői j./ /lo3.IV./. A besnyői ha térrészen az állami facsemete kertben a középkorban kunyhók és putrik állhattak. Földmunkálatok közbea ugyanis korabeli hulladékanyagot emeltek ki. Salamon Ágnes muzeológussal együtt megvizsgáltuk a lelőhelyet s magyar középkori cserép