AZ 1959. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 13. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

KÖZÉP- ÉS UJABB KOR

llo tás során elsősorban a közeljövőben helyreállításra kerülő téezeket kutattuk át. A kutatás legfontosabb eredménye az volt, hogy a vár ma le állá tornyának beleő beosztását elkerült tiaztáznunk. A torony eredetileg négy emeletes, dongaboltozatos volt, amelynek I.emeletéről felvonőhldas kapu,II. emeletéről a korábbi /XV.századi/ alacsonyabb pártázatra ajtónyllás, III.emeletéről pedig a torony udTar felőli oldalán lévő kis erkélyre ajtónyilás nyílott. A legfelső boltozat kivételével az I. emeleti dongaboltozat helyére eeehboltoeatot építettek, e II. éa III.emeletet pedig gersndamennyesettel öt szintre osztották és ehhez igazodva ablaknyllásokat vágtak a torony faléba. A legújabb időben az előbbitől eltérő öt gerendaszintre osztották a torony belsejét. Az épület DNYi kapujáról megállapíthattuk, hogy az épület falával egyidejűleg épült, vagyis a vár legkorábbi részéhez tartozott. A kaput a XVI-XVII.sz.-ban két szakaszban befalazták, a XVIII. sz.-ban pedig a feltöltött udvar és kapualj szintjéig bontották ki. Befejeztük a várkápolna feltárását, ahol kát erősen bolygatott sirt tártunk fel. Tovább folytatódott a vár földszinti helyiségeinek átvizsgálása.A vér DK-i oldala előtt húzódó támpilléres falról megállapíthattuk,hogy XVIII,az.-i épitésü.A K-i olasz bástyánál ásott kutatóárokban gerendákból összerótt cölöpfal maradványait találtuk meg. Az előkerült leletanyag XV-XVII.sz.-i.Az ásatáson résztvetteksFehér Géza, G.Sándor Kária, Kovalovszki Julia. Parádl Nándor