AZ 1959. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 13. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

ŐSKOR

- 8 ­Koceola-Salget dűl ő /Tolna m. t dombovári j./ /135.IHIII./. A "Sxigetárok" Tölgyében halastavat létesítettek.A SzigetdUlő­ben kitermelt töltésföld anyagárkában koponyát, agyagedény tö­redékeket találtak. A lépcsősen fazettált perem, háromszög át­metszető föl alapján a kerámia a laueitxl kultura körébe sorol­ható. Aa elkallódott koponya ás a beszolgáltatott edényaellék­letek agyason sirhoz tartozó volta hitelt érdemlően ninoe bizo­nyítva. Mészáros Gyula Mány-Kálváriadomb . L.45.o.-t. Mosonszentjáno s /Győr-Sopron m., mosonmagyaróvári j./ /162. IIX./. Ajándékozás révén a Museum birtokába került két szárnyas balta és laueltsi tipueu edénytöredékek Tárbalog hely­megjelöléssel. Helyszíni kiszállással tisztáztam a leletek pon­tos előkerülést helyét. A lelőhely Hosonezentjánostói 3 km-re Császárrét felé vivő ut mellett az un. Fehér Kereszt dűlőben van. Leletmentő ásatásra nem került sor, igy csak valószínű­síteni lehet, hogy az említett leletek bronzkor végi hamvasz­tásos urnatenetókből származnak. A Museum I960, ávben tervez hitelesítő ásatást a lelőhelyen. Pusztai Reaaő Mosonszentmlklós-Jánoeházapuszt a /Győr-Sopron m., moson­magyaróvári j./ /163. III./. A Római dombon folytatott ásatás során ujabb 18 bronzkori hamvasztásos sir kerUlt elő, igy az elmúlt években végzett ásatásokkal együtt 75-re emelkedett a Birok száma. Az edények az északdunántuli méezbetátes kerámia

Next

/
Thumbnails
Contents