PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

IV. Összefoglalás

- 5o JEGYZETEK: 1/ Woeinszkv Mór, Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége. Értekezések a történelmi tudományok köréből XX. /Bp.l9o4/ 1-166.XX. A Magyarországon előkerült őskori mészbetétes edényanyag formai és diezitésbeli eltérései, sajátosságai alapján ötfajta tipust különböztet meg, majd a külföldi lelőhelyekről származó, hasonló technikával készült edényekkel veti egybe. A külföldi és magyarországi edényeket a dt szitéstechnika változása, bonyolultabbá válása alapján igyekezett időrendi fejlődési sorba sorolni. Munkájában igénybe vette Wartha Vince műegyetemi tanárnak a mészbetét vegyi összetételére vonatkozó vizsgálati eredményeit is, mely hosszú évekig húzódó vitát döntött el. Wartha Vince különben több más értékes vizsgálatot, kísérletet végzett az őskori edények kezdetleges technikával történő készitésére vonatkozólag. Ezekről lásd vázlatos közléseit Az Iparművészet könyve /Bp.l9o5/ c. munka /szerk.Báth György/ II. kötetében 5o9-628. A külföldi hasonló jellegű kutatások irodalmát lásd összefoglalóan Ebért M., Heallexikon der Vorgeschichte /Berlin, 1924-1933/ megfelelő címszavainál. 2/ Nálunk itt az alapos néprajzi feldolgozásokat kell elsősorban emliteni /Kiss Lajos, Imre Samu, ifj.Kós Károly, Eomán János munkái/, mivel a magyarországi kerámiatörténetek irói /Wartha Vince, Divald Kornél/ a középkori és újkori faze kasság ismertetésénél a technikai szempontot teljesen figyelmen kivül hagyták. CBupán Pulszky Ferenc, A magyar agyagművesség történetére vonatkozó kérdések. Arch. Ért. 2. /1882/254-274.C. munkájában veti fel, hogy a technikai eljárások történeti fejlődését vizsgálni kellene, de visszhang nélkül. 3/ Pl. Dragendorff H., Terra sigillata. BJ 96-97 A895/18-155. összefoglalóan lásd: Neuburger A.: Die Technik des Alter turns /Leipzig 1919/. Die Keramik 133-155. 4/ Még Höllrigl József az Árpád-kori kerámiáról szóló első összefoglaló munkájában is csak korongon készülteknek veszi a az edényeket. Arch.Ért. 44 /193o/ 142-169.- Arch.Ért. 46. /1932-33/ 85-93. 5/ Zelenin D.K., Primitivnaja technika goncsarsztva nalepom /au colombin/ v vostocsnoj Europe. Etnografija 2 /1927/. Moszkva-Leningrad. 87-lo5.- Holubovd.cz W., Z dziejóv garncarstva na zie ach Polskích.Z C'tchlani Wieków. 15 /1947/ 1-19.- EybakoVjB.A., Eemeslo drevnyej Bussi. 1948. 71-99, 163-182, 342-374. 6/ Eybakov B.A., i.m.- Eabinovics a moszkvai XV-XVII. századi kerámiával foglalkozva /M

0azkva-Leningrád,1949/ MIA XII.57lo5. laboratóriumi vizsgálat alapján derítette ki az engo -