PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

III. Szláv-magyar és Árpád-kori edények részletes vizsgálata

agyagba pálcikával nyomták bele. A bográcsok készítésénél fordított sorrend is elképzelhető. Böviden nézzük meg, hogy a megvizsgált edények készítésénél milyen kézikorongot használhattak. A leletanyag arról tanúskodik,hogy nagyrészük könnyű kézikorongon készült. A budai várásatás Árpád-kori leletanyagának nagyrésze,a sárgás-fehér edényeknek nagyobbik része /fazekak, bögrék, palaokok/ könnyű kézikorongon /I. tábla 1-3, 5-6, XI. tábla 1-6, III. tábla 1-2, 6, lo. Szövegközti lo, 16,22,2ö-3o,34,43.kép./, egy kisebbik részük, amelyek már szabályosabb formát, gondosabb kidolgozást mutatnak, fejlettebb kézikorongon, feltételezhetően nehéz kézikorongon készültek . /I. tábla 4, III. tábla 9. Szövegközti 38, 41. kép./ A gondosabban kidolgozott, szabályosabb formát mutató edények vald szinűleg XIII. század végi készítmények. Arra is gondolhatunk, hogy ezek az edények talán már nem háziipari keretek között dolgozó fazekasok készítményei. Az ország különböző részeiből előkerült edények között is akadnak olyanok, melyeket fejlettebb korongolással készi tettek /III.tábla 3. MNM. Mohács-Csele patak, ltsz. nélkül, 47. kép; részlet belülről a spirális felépítés nyomaival. III. tábla 4. MNM 73/1932/. Gondos kidolgozásra mutatnak a szürke és a grafitos edények /fazekak III. tábla 5, tálak, mécsesek III. tábla 8., lapos és harangalakü fedők III. tábla 7./. A korongolásnyomokbúl elég gyors forgásé korongra következtethetünk, de az edények formája még kiBsé szabálytalan. A spirális felépítés nyomai a korongolás során eltűntek ezekről az edényekről. A harangalakú fedők gombját a korongról dróttal vagy zsineggel vágták le. /48. kép. VM. 52/91./' Valószínűleg ezeket is fejlettebb kézi46. kép.