PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

III. Szláv-magyar és Árpád-kori edények részletes vizsgálata

- 36 /16.kép. VM. 51/2514. II.tábla 2. A 2o. képen és a 29«képen is megfigyelhető./ 15. kép. /belülről/ Ezeknél a bögréknél az edény teste a fenék fölött összeszűkül. A bögréknél megfigyelhető, hogy a fenék és az egy darabból kialakított része általában 1.5-2.5 cm magasságig vastagabb,mint az edényfal többi része. A megvastagított részt általában szerszámmal elsimították. , Az edényfenék jS*"'] - Jf> —- " —„ szelén nagyon sok- "...JUc." szor letüremlést találunk. Ilyenkor hLztosan megállapíthat- ^^^^^^HBESMffJlli,l Ily f Jr juk, hogy a korongon korongrátét is volt. ÍV Ilyenkor az edény fenekét kissé nagyobb- 1

6* ra készítették, mint amekkora a korongrátét volt, tehát formálás közben az agyag a korongrátét szélén lefelé türemlett./17. kép. MNM. 85/1948 ismeretlen lelőhely, 18.kép. VM. 51/2550 II. tábla 1. 19.kép. VII. 51/2555 II.tábla 4, 2o.kép. ltsz. nélkül. Disz tér 14. gödör./