PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

III. Szláv-magyar és Árpád-kori edények részletes vizsgálata

- 28 A Várhegy déli részén előkerültek őskori cserepek is,amelyek sokszor a XIII. századi leletekkel keverednek, és arra mutatnak, hogy az őskor után a Várhegy déli részére a XII. század végén, vagy a XIII. század elején települtek.

5

1/ X »II. századi zárt leletekből előkerült pénzek közül a legkorábbi II.Endre pénze volt /CNH 224,59.gödör/, legkésőbbi III.Endre pénze /CNH 375, 47. gödör/ és Árpád-kor végi bécsi fillér /4o.gödör/. A 11 zárt leletből a következőkben voltak pénzek: 32.gödör IV.Béla /CRH 252/ IV.László /CRH 31o/ 4o.gödör Árpád-kor végi bécsi fillér 47.gödör III.Endre /CNH 375/ 59-gödör II.Endre /CRH 224/ Déli kis udvar VI.helyiség, 1.réteg. I.Albrecht /1282 13o8/ bécsi fillér. Az edények fonna szerint a következőképpen oszthatók fel 1. Fazekak, 2. Bögrék, 3. Palackok, 4. Mécsesek, 5. Fedők, 6. Persely, 7. Tálak. Anyag szerint feloszthatók: 1. sárga, 2. szürke, 3.

graft tos anyagú edényekre. A nagyszámú kiegészített edény mellett a cseréptöredékek között festett, grafitos és mázas töredékek is vannak. A leletanyag összevetése alapján megállapíthatjuk, hogy ugyanazok a formák ismétlődnek valamennyi gödörben. Legnagyobb mennyiségben a sárgásfehér edények kerültek elő. Forma szerint fazekak, bögrék és palackok. Általában vó konyfalúak, apró kavicsos, szemcsés agyagból készítették és sárgásfehérre égették. Anyaguk, formájuk és készitéel módjuk, egyaránt mogegyezik az ország különböző részeiből ismert egykorú edényekével. Pl. megegyezik az esztergomi, visegrádi,tököli, hatvani, szobi edényekkel. Az irodalomból ia ismerünk ni-