PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
III. Szláv-magyar és Árpád-kori edények részletes vizsgálata
- 24 Néhány összeállított edény szabályossága arra mutat, hogy mestereégét jól ártó fazekas készitette. 5 1/ Élesen különválik ettől a szláv kerámiától egy elég nagyszámú, nagyrészt töredékekben megmaradt edénycsoport: A frank edények csoportja. Az agyag finom, jólIszapolták. Az edények szine kivül sárga és fényezett. Törésfelületük külső oldalon sárga, középen szürke, belül sárgásszürke. A külső oldalának fényesitését csonttal vagy kaviccsal végezhették, éB a legtöbb darabon meglátszik a fényesités függőleges iránya.Néhány sötétszürke töredék is került elő; ezeken is látható, hogy a fényesitést általában függőleges irányú dörzsöléssel végezték. A frank töredékeken is megtalálhatók belül az edényfelépitéa módjára mutató varratok. Ezek az edények is kézikorongon készültek; az egyik fenéktöredéken fenékbélyeg is van, több fenéktöredéken pedig a homokozás nyomai láthatók. Feltételezhetjük, hogy a kézikorong fejlettebb tipusát, a nehéz kézikorongot használták. /Ugyanezt bizonyltja egy épségben előkerült , szürke, apró homokszemcsés agyagú, keskenynyakú, a teste alján tagolt palack szabályosabb formája is./ 2./ Árpádkori^edények^ Régészeti kutatásunk legelhanyagoltabb területe volt a középkori régészeté és azon belül is a település feltárásé. A társadalmi érdeklődés megváltozása, a társadalmi valóság minél teljesebb megismerésének követelménye fordította a figyelmet cp régészeti kutatásunk ezen elhanyagolt területe felé. / A magyarság társadalmi szervezetében a X-XII. században végbement változást, amelyet az irott források nagyon hiányos adataiból ismerünk, a régészeti emlékanyag változása is érzé kelteti ezámunkra. A honfoglaló gazdag sirok mellékleteit már nem találjuk meg a későbbi sírokban. A temetők egyre szegényesebb tárgyi anyaga többek között a keresztény temetkezési szokások elterjedését jelzi. A sirokba tett edények száma is csökken és végül a XII. századtól kezdve már nem tesznek a halott
