PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

II. A népvándorláskori és Árpád-kori edénykészítés eddigi eredményeinek rövid összefoglalása

- 16 bevájt edényégető kemencék mellett téglából ée kőből építetteket ia ismerünk.

2

1/ A különleges égetőkemencében égetett edények csengő hangúak és törésfelületükben is egyenletes színűek. II. A NÉPVÁNDOHLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYKÉSZITÉS EDDIGI EREDMÉNYEINEK RÖYII) ÖSSZEFOGLALÁSA. E rövid és vázlatos áttekintés után nézzük meg, hogy a megvizsgálásra kerülő korszakokban milyen anyagú, készitésmódú és égetésű edényekkel kell számolni. 1./ Szarmatakori kerámia. A szarmata korszakból kézzel formázott és korongon ké2? szitett edények tömegét ismerjük, Birokból. / Néhány, telepről előkerült edénytöredék arra mutat, hogy a kézlkorongot is használták.

2'/ A szabadkézzel készített edények között akadnak ugyan különböző formájúak, de valamennyi igen kezdetleges munka. Messze mögötte maradnak - amint fentebb már emiitettem mind anyag, mind készitésmód, mind pedig égetés tekintetében , az őskori kézzelformált edényeknek is.

2*/ Anyaguk durva, szenynyezőanyagokkal erősen kevert, készitésmódjuk is egészen kezdetleges. Az edények rendszerint erősen szabálytalan formájúak, durva, simitatlan felületűek és általában diszitetlenek.Égetésük gyatra, úgyhogy anyaguk sokszor, főleg, ha nedvességéri, egészen mállékony, az edény fala gyakran repedezett. Mindezek alapján felvetődik az a kérdés, hogy ezeket az edényeket a mindennapi életben használták-e, s vájjon nem rituális cékkra hirtelenében összetákolt edényekről van-e itt szó. Annál inkább felmerül ez a kérdés, mivel - amint alább látni fogjuk - igen jó anyagú és égetésű, behozott és saját gyártmányú edénykészletük is volt. A szarmata települések nagyobbütemű fel*