PARÁDI NÁNDOR: TECHNIKAI VIZSGÁLATOK NÉPVÁNDORLÁSKORI ÉS ÁRPÁD-KORI EDÉNYEKEN . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
I. Általános áttekintés
- 11 formált edények között a későbbi idők folyamán nem találunk.Megfordítva pedig, a legkésőbbi - éppen a népvándorlás korából származó - kézzel formált edények anyag, forma, diszités, kiégetés tekintetében messze elmaradnak a leggyengébb őskori készítmények mögött is. A népvándorlás korából és az Árpád-korból ismert, kézikorongon formált edények rendkívül egyszerű és folyton ismétlődő formákat és díszítést mutatnak. Használati és díszedényekre szinte el sem különíthetők. Az eddigi anyag alapján úgy látszik, hogy az agyag összetétele ÍB egységesebbé válik, annak ellenére, hogy rendkivül sok változatával találkozunk.Ennek egyik oka nyilván az, hogy a kézikorongnál is szabadkézzel építették fel az edényeket, s igy tiszta, zsiros agyagokat nem igen használhattak. Viszont a soványító anyagoknak apróbb szemeséjűeknek kellett lenniök, hogy a korongon való formázást ne akadályozzák. Pl. a IX-XIII. században általában közepes minőségű agyagmasszát használtak, soványitó-sűritő anyagként pedig homokot, csillámot, kovaföldet, összezúzott kagylóhéjat, továbbá samottot /edények porrátört cserepeit/, vagy aprított szal mát. 1 0/ A lábbal hajtott korongnál az agyag formázás előtti kezelése nem sokban különbözhetett a mai népi fazekasság agyagelőkészitésétől. Jól iszapolt agyagra volt szükség, mert az edényt egy agyagtömböcBkéből kellett "kihúzni". Ám a rendelkezésre álló agyagon kivül az edények rendeltetése itt is szerepet játszott az agyag összetételének meghatározásakor. Pl. a sütő-főző edények szemraelláthatóan kvarccal, homokkal jelentősebben soványitottak, de elütő egymástól a téglának, tetőfedő cserépnek stb. használt agyagok összetétele is. b./ A készítés módja. Ami az edények készitésmódját illeti, a néprajzi anyaggyűjtés és a régészeti anyagnak egyre inkább meginduló ilyenirányú vizsgálata alapján mind világosabban látjuk a fejlődés menetét, s annak nagyjából hármas tagozódását részleteiben is.
