AZ 1958. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 11. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

MAGYAR KÖZÉP- ÉS ÚJKOR

- 62 falmaradványok: megörö-Atéee volt. A falak közül eltávolított feltöltések anyagából előkerült leletek között, szinte állandó volt a római töredékek jelenléte, keveredve közép-ée ójkori használati eszközök maradványaival. Munkatárs Thurezky Béla a KÖZTI építészmérnöke volt. M. Geszti Eszter. Esztergom-Tá

r /Komárom B././89.X./A várkapuezék előtti hidpillérek előtt a Visegrádi MűemlékfelUgyelőség előzetes tereprendezést hajtott végre. Az újkori hidpillérek alatt, a laza talajt biztosító ácsolat /caisson/ maradványai, a törmelékben középkori kőemlékek töredékei kerültek felszínre. Csillag Gyula-Zolnay László. Pehérvárcsurg

é /Pejér m., móri j././92.XXXV./ A katolikus templom javítási munkál sorén feltárták a templom középkori, gótikus sekrestyéjét ÓB déli főbejáratát. A sekrestye falain falfestmény maradványai voltak, a törmelékben szép fara gott oroszlán került elő. Pitz Jenő. Ponyód

/Somogy m.,fonyódi j.//96.XV1./A "Páoánoskerf-ben 1957ben megkezdett törökkori várásatás a Somogymegyei Idegenforgalmi Hivatal támogatásával ez évben teljesen feltárta a belső várat, amelynek középpontjában egy héromperiédusos középkori templom állott, körülötte és a templom padozata alatt temetővel. A temetőből 154 sirt tártak fel, amelyek a XII. századtél a XVL-ig terjedtek. Az ásatás a belső vár területén egy nagyméretű, a várárokkal összefüggésben lévő ciszternát tárt fel és több ponton tisztázta a templomot körülvevő, 1547 -ben készült palánkfalat, valamint a várárkot, és a várárkon átvezető hid hidfőjét. A külső vár árkát és palánkfalát több helyen átvágtuk és teljes egészében feltártuk az északkeleti rondellát a mellette lévő hidfővel együtt. A külső vár területén egy korai középkori kutat és több szemétgödröt tártunk fel , valamint egy nagyméretű égetőkemencét, amely a későbbi szemétgödrök által okozott kisebb rongálásoktél eltekintve épen ke rült elő. Az ásatáson P.Petres Éva, Wenger Sándor és Bándi Gá-