AZ 1958. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 11. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
ŐSKOR
- 23 Tlszapalkonya-Eróm ő /Borsod-Abaúj-Zemplén m., aezőcsátí J././243.IX./ Az erőmű melletti lakótelep alapozási munkála tai során középbronzkori /füzesabonyi kultúra/ csontvázas sírokat találtak. Leletmentés során 7 sirt tártam fel. Egyik sirban bronztőrt találtam. A női sírokban ékszerek,főleg tűk voltak. A munkások találtak egy sirt, melyben aranygyűrűk, aranycaüngő és arany ruhadiszek voltak. Ugyanitt előkerült egy germánkori csontvázas sir is, ezüst tükörrel ée 3 db vascsattal. Kallcz Sándor. Tiszatardo s /Borsod m., szerencsi j././244.XX./ A köz ség területén három helyről is feljegyezhettünk bronzkori telepnyomokat. A homokbányában alliptikue alaprajzú/átlag 2 m hossztengellyel/ gödrök rendezer nélkül sorakoztak. Az egyiknek a szélénél L-formájú leásáeban tégla-alakú tűzhely biztos maradványalt leltük. Az anyag állatcsontokon kivül csupán a későbronzkori füzesabonyi kultúrába tartozó kerámiát tartal maz. Ebben említésre méltó egy aszkosz edény. Szabó János. Tlazaug-Kéménytet ő /Szolnok m. kúnszentmártoni j.//245. XXXVIII./A Tiszakutató erpedició terepbejárása során a vasúti hid fölött kb. 1 km-re a viz által alámosott szakadékos partból egy zsugoritott rézkori sir osontjai látszódtak. A viz által megbolygatott sirból emég egy rézkori edény töredékét tudtam feltárni. Ugyanezen a területen a parton ás a mellette lévő szántásban nagymennyiségű neolit cseréptöredék található ujjbenyomásos ée szálkás díszítéssel. Kaposvári Gyula. Tiszavasvári-PaPtelekhá t /Szabolcs-Szatmár m., tiszalöki j././247.XXVTI./ Az 1956. évi újkőkori és szarmata lelőhelytől északra szántás közben szkíta tálat leltek, dálre pedig a Tsz földjén mélyszántás közben különböző korú cserepek szóródtak szét a föld felszínén. A terepbejárás a fagyott föld miatt csak ezek összegyűjtésére szorítkozott. A halom tetején mintegy 6 csontvázas sirt szántottak ki. Sem az irány, sem aiznelléklet nem volt megállapítható. Cballány Leásó.