AZ 1958. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 11. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

ŐSKOR

- 21 nélkül. Ideje nem határozható meg. A fenti dűlőét északi végén, mintegy 1.5 km-re késöbronzkori edényeket leltek. CBallány Dezső. Nyírtas

s /Szabolcs-Szatmár m., kisvárdai j ././174.XXVE/ Az állami gazdaság udvarán szarmata csontvázas sírt leltek , szürke tál melléklettel együtt. A gazdaság gyulaházi részénél a szőlődombon, rigolirozáa alkalmával az eke koravaskori vas és bronz szerszámokat /lándzsahegyet, sarlót stb./dobott fel, mint depot-lelet egyes darabjait. Hitelesítő feltárásra nem kerülhetett sor. Csallány Dezső. ÖCBöd-Kendereshalo

m /Szolnok m., kunszmártonl j././178. XXXVII./ A lelőhely a falutól északra, a Kőrös bal partján e^ átlag 25o m átmérőjű földháton fekszik. A név nem magát a földhátat jelöli, hanem csak azt a kurgánt, melyet az újkőkori telepnek É-nyi részén később emeltek s amely a rajta álló tanyaépület és istálló miatt ma hozzáférhetetlen. A dombhát oldalából mosta ki évtizedekkel ezelőtt a Kőrös az öcsödi Vé nusz néven iBmert anthropomorph edényt. Az 1958-ban végzett mentőásatást is az tette szükségessé, hogy a Kőrös, - mely e zen a szakaszon ma is régi medrében folyik, - a tavaszi magas vízállás idején sok Kőrös-cserepet és néhány állítólag zsugorított csontvázas sirt mosott ki a partból. A Kenderes- halom keleti szélén kibontott felületen a kurgán lemosott földje vastagon betakarta a Kőröa-kultúrráteget. Elpusztult telepü lésre találtunk e helyen, a lakóházak sározott padlófoltjain, tűzhelyei körül azonban nem csak jellegzetes Kőrös-keramika feküdt, hanem azzal egykorú vonaldíszes, és fonatdiszes tiszai keramika is. Ez a Kőrös lakótelep tehát már abban az időben virágzott, amikor vidékünkön a terjeszkedő tiszai csoport népe is megjelent. Közvetlenül a Eőx'ös telepen szórványos bodrogkeresztúri lakótelepnyomok mutatkoztak. A dombhát keleti végén , a tanya kertjéhez csatlakozó szántás helyén, a Körös-lakótelep rétege már 7o cm mélyen volt megtalálható. Ezt a teleprészt a bodrogkeresztúri nép temetőnek használta. Két melléklet néllpi-