AZ 1958. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 11. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

ŐSKOR

- lő későbronskor egyekl típusát képviselik. Igen Jelentős az egyik sírban talált felaőasőcsi típusú bögre. A bronzok karperecek és gyűrűk töredékei. Lásd A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2 A959/. Kalioz Sándor. Jászberénj-Cseróhalo

m /Szolnok m./.A<>7.AAAVIII./A későkeltakori temető 1957-ben megindult ásatásának folytatása képpen 13 újabb sírt tártunk fel. A csontvázas és hamvasztásos kevert temetkezés leleteire jellemző, hogy csak edények, brons ás vasflbulák, vaskések, fenőkövek kerültek felBzinre. Egyet len esetben sem kard, vagy lándzsa. Az egyik hamvasztásos sirban szinte egyedülálló kelta ivőkürt volt, amelyet szépen kl képzett bronz sárkányfej díszített, nyakán torques, hátán taréj húzódik, hasi és háti része plkkelyezett. Az lvókürt szájnyílását ugyancsak bronz diszltés övezi. A nagyszerű leletel szépen datálja a mellette lévő két vesflbula és a díszes vnskés. Kaposvári Gyula. Jászjákóhalma-Osárdadom

b /Szolnok m., jászberényi j./. /109.XKVTII./ Az 1957-ben kezdett mentőásatás helyén újabb hamvasztásos sírból kelta összehajtogatott kard, kés és zabla került napvilágra. Korai LI CA ás LI C/2 közötti korszak. Kaposvári Gyula. Klskúnmaisa-Kőkú

t /Bács-Kiskún m., kiskunfélegyházi j./. /123.XV./ A községtől 5 km-re szőlő aláforgatás alkalmával egy átlag 2-3 a-re kimagasló domb oldalában bronzkori és népván dorláskori temetőréezletet tártunk fel. A bronzkori temetőben nyújtott csontvázas, urnás és szórthamvasztásos ritus kevere dett. Az anyag Jellegében veszprémi, vatyai és lausitzi kultúrás. Nagyobb számú bronzanyag, /tűk, gyűrűk, és csüngőkAerült elő. Az egyik urnában lévő elhamvasztott koponya összeállítható. 1933-ban Móra Ferenc e helyról már Bzállitott anyagokat. A temetőben avar sirok is kerültek elő, köztük egy űlő csontváz, oldalán vas-késsel. Bálint Béla.