AZ 1957. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 10. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

RÓMAI KOR

- 29 ­tén az árok három épületet metszett át. A középső egy apszisos épület; nyugati falánál 4o-5o cm vastagon festett faltöredékék voltak. A falfestés többrétegű, igen változatos színanyaggal rendelkezik. B. Végé Eszter. Tata-Tangazdasá g./Komárom m.//152.XXXV./ leletmentés a Me­gyei Tanács támogatásával. Késő- római temetó. Kora IV.sz. al­só negyede. Nyújtott csontvázas föld és téglasirok. 2o skt tár­tunk fel. A sirok tájolása DK-ÉNy fejjel DK-nek. A lábnál edé­nyek többnyire füles fazt^ak vagy korsék. A női sírokban láb ­nál üveg és üvegpohár is. Férfiaknál hagymafejes fibulák szé ­lespengéjű vaskések, érmek. Nőknél: fülbevalók, gyöngyök,csont és bronzkarperecek, érmek, vasnyáreak. Három sírban a halottat nagyalakú kövekkel megkövezték. Biró Endre. Tokod-ErzBébet akna . /Komárom m, dorogi j.//161. III,VII./ Az 1956 évben feltárt épülettől délre újabb épület sarka mutat­kozott. Az eddigi feltárás két szintű helyiséget, szúk kövezett folyosót és különböző műhelyekre utaló leleteket eredményezett. Az iszapgödörben szórványként késő la Tene festett kerámia,nagy számú sigillata /póvidéki is/ és egy u.n. dák füles csésze tö­redéke került eló. Móosy András. pjkér. /Győr-Sopron m., soproni J.//162.XXV./ Szántás köz ­ben a "Temetődűlö u-ben rómaikori kőládasirt találtak. A sirlá­da oldalait négy, alját egy nagy faragott mészkőlap alkata , melyek habarccsal voltak összekötve. Tetején egy másodlagosan felhasznált I.sz. első feléből származó sirkő volt, melyről a felirat és a két fej le volt verve. A sirt már korábban kira ­bolták, két megbolygatott csontváz volt benne. NováM Q» .la. Veszprém-Vár. /Veszprém m./ I 54. o-t. Visegrád-Kőbánya. /Pest m., szentendrei j.//168.XXXVIII./Az Orsz. Műemléki Felügyelőség támogatásával végzett feltárás. Az 1956. évi ásatást folytatva, a valentinianuskori őrtorony tel-

Next

/
Thumbnails
Contents