AZ 1957. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 10. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
MAGYAR KÖZÉP- ÉS ÚJKOR
- Jó részt XVI—XVII. századból valók, a várárokbél azonban szépszámú XVIII.-XIX. századi kerámiatöredék is elékerült. Az í -i 1 várfal küldő oldalát a metszetfalak tanúsága szerint a XVI.ei. ban kb. 2 m vastag földtöltéssel erősítették meg. A palota szárnyból néhány reneszánsz, a barbakánt vastagító D-i falköpeny egyrészének bontásából pedig nagyszámú gótikus faragott kő * került elő, az utóbblak a vázeonyi pálos kolostorból kerültök ide. A munkában résztvetteki Dienes István és Fehér Géza. Éri István. Oaztopán. /Somogy m., kaposvári j.//I06.XII./ A vasútállomással szemközti Téglagyár agyagfejtőjében 7 sir pusztult el. Az egyik sírban talált bronzgydrd a temetőt a XI-XIII.századra keltezi. A temető nagyrésze már az 193o-as években elpusztult, az egykorú település a völgyön túl a mai temetőtől délre loo m-re van. Pusztai Bezső. Ozora. /Tolna n., tamási j./lo7.XXI./ Tanácsi támogatással végzett munka. Az ásatás oélja a Barátkút-téren mutatkozó falnyomok meghatározása, s az adott lehetőségekhez képest az egykori ferences kolostor kiterjedésének s alaprajzi elrendezésének vizsgálata volt. A kutatások során tisztázódott a kolostor keleti szárnyának beosztása s az épület északi oldalán lévő templomszentály és torony elhelyezkedése. Egy ponton sikerült megfogni a kolostor nyugati zárófalát Is. Elderült, hogy a XV. századi épületen a XVI. században kisebb alakításokat végeztek. A feltárt falak magassága a szint fölött 1 m-t nem haladja me& A leletanyag jelentősebb darabjai a téglaépülethez tartozó,kőből faragott szerkezeti elemek maradványai, valamint néhány XV-XVI. századi edény- és kályhaszem-töredék* Nagy limese. 1 PéQB-Tettye. /lo8.XXIII./ Az ásatás S z atmáry György püspök palotájának K-i, ma már a felszínen alig látható zárőfalát tárta fel. A falazás egységes volta egyidejű építkezésre vall.Az ÉK-i sarkon később egy támpillért emeltek. A torony közelében
