AZ 1957. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 10. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
RÓMAI KOR
- 22 •tünk a harmadik földbeomlás következtében a helyszínen maradt. A két kiemelt kepersé kízül az egyik 1.8o m hosszú felnőtt,mig a másik 7o om hosszú csecsemő sir volt. A rossz állapotban levő csontvázak mellett kisérőlelet nem feküat. k aba Melinda. Budapest III. . Szentendrei ú t./27.IV./ A 169- számú, az Épületlemezgyárhoz tartozó telken egy kőlapokból összeállított koporsót találtunk, melyben bolygatott csontváz feküdt, D-i tájolásban. Kerámia töredékeken kivül más leletanyag nem került elő. A Koporsó a római úttól 4o méterre feküdt Kelet felé. Parragi Györgyi. Budapest III., Varösvári út. /28.IV./ A Póv. Csatornázási Művek csőfektetés során 1956 okt. és 1957- Jul. között 1.5 m széles, átlag 3 m mély árkot húzott a Vörösvári út teljes hoszszában. Az eredményekről már beszámoltunk az 1956 évi feltárással kapcsolatban /Régészeti Füzetek 9 .21.old./ A kisérő kerámia II-III.századi. Wellner István. Budapest. XI.. Albertfalva. /29.IV./ A nagy auxiliaris tábor erőditményrendszerének 1954—ben megkezdett feltárása a deoumana- ás sinistra- frontokon folytatódott. Eddig három épitési periódus választható szét élesebben: 1/ A kettős árokrendszerrel védett palánktábo r, amely az I.sz. 3. negyedében szorosan a Duna mellé épült és a 8o-as évek végén részben elpusztult. A tábor sarkai lekerekítettek; belső tornyok eddig még nem kerültek elő. 2/ A palánktábor bedöngölt belső sánc árka /fossa lnterior /vonalára épült a II.sz. elején az első kőtábo r fala, előtte széles kettős sáncárokkal. Az aránylag szűk porta decumana-t két beugró, téglalap-alakú torony szegélyezte. A déli kaputorony szomszédságában kőlapos ballistarlu m került elő. A nagyméretű porta principális sini3tra-t ugyancsak két beugró torony oldalazta. A kaputornyok között féloszlopokkal tagolt és átboltozott támpillér osztotta ketté a bejáratot.Az első kőtábor védműv-einek fenntartása pannóniai viszonylatban ±-
