AZ 1957. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 10. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
ŐSKOR
- 8 kori hamvasztásos urnatemető egy része került felszínre, öt sir anyagát sikerült itt megmenteni. A délpannón mészbetétes kerámia kultúrájának hordozói temetkeztek ezen a területen. A temető kultúrrétegének felső, fedő rétegéből szórványként előkerült kelta vas certosá-fibula, kerámiai töredékek,valamint az urnatemető közelében, attól Ny-ra nyitott újabb anyaggödörben felbukkanó tűzhelynyomok késő vaskori település létezésére utalnak. E kornak temetőjét Woslnszky a lelőhelyünk felett magasodó "Leányvár"-tetőn jelöli meg. Mészáros Qyula. Soponya-Kispuszt a./Pejér m., székesfehérvári J.//128.XXIX/ A soponyai építkezésekhez homokot szállítottak el a klspusztai dombról, ennek során kőrézkori telepre utaló edénytöredékeket találtak. Petres Éva. Szák. /Komárom m., komáromi j.//137.XXXV./A 2o4-es magaslati ponttól É-ra, egy K-Ny-i dűlőút mentén id. Murcsik József földjén korai bronzkori agyagedénytöredékek mutatkoztak, ame lyek még a harangalakú edények kultúrájára is emlékeztettek.Innen K-re terül el az 1956-ban jelzett nagy római telep, ahol most neolith vonaldíszes edénytöredékek kerültek elő. K iss Ákos Szekszárd-Palánk . /Tolna m.//141.XXVIII./ A Sió csatorna gátépitési munkálatai közben, az anyagkitermelő gödörben, avar sirok alatt tardenoisi jellegű mezolit eszközök kerültek elő , kisméretű tűzhelyekhez kapcsolódva. Az egykori ártéren ideig lenesen halásztanyákon telepedhetett meg az átmeneti kőkori ember. A rétegtanl adatok és a kisérőleletek alapján a közelebbi kronologiai, települési, stb. körülményeket munkaközösség dolgozza fel. /Lásd még 37. o-t./ Vértes László. Szentiászló. /Baranya m., szigetvári j.//143.XII./ Zöcske településtől É-ra 600 m -re homokbányászáskor több méter mélységben faszénrétegeket és tűznyomokat találtak. A leletmentő ásatás 18 négyzetméter területen 6 m mélységig vizsgálta meg e
