AZ 1956. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

RÓMAIKOR

- 21 tésre nem került sor. A munkákban résztvett Molnár Erzsébet . Póczy Klára. Budapest.

III.,Vöröavárl-ú

t/36.V./ A Csatornázási Művek 1.5 m széles árkot húztak a Flórián tértói a Bécsi-útig. Több , felkutatlan épülethez tartozó római kori falat és 3 úttestet vágtak át. Legfontosabb lelet 3 ÉNy-DK-i irányú, egymással párhuzamos aquaeductus. Egy árkádos felépítményű volt; 7 pillérének alapozása került eló. A másik kettő a talajon nyugvó, kb. 8o cm magas betonszerű falba ágyazott agyagcsöves szerkezetű. Wellner István. Budapest,XI..Albertfalva

./38.V./ 1956 juniueában a tábor területén folytak kutatások. Az I. munkahelyen tisztáztuk a praetorium ÉNy-i záródását, az udvarrész K-i főbejáratát és az útrendszert. A praetorium É-i oldalán haladó kereken 4.5 m széles út az épület ÉNy-i sarokrészénél elfordul DNy-i irányba. A II.sz. végén az úttestet egy Ízben megemelték. A II. munkahelyen kiástuk a kőtábor Ny-i falának kisebb szakaszát és átvágtuk az előtte húzódó kettős árokrendszert. A táborfal 125-3o cm széles. Megmaradt a felmenő falrész utolsó két kősóra. Technikája: kváderfalazás, erős habarcskötéssel. A táborfal külső oldalát "Berme" kiséri. A táborfalon belül 8 m-re megtaláltuk a via sagularis summa-t. Ez alatt húzódik a korábbi palánktá bor védműve, amiből az egyik oölőpköteg nagyméretű, köralakú elszíneződését kaptuk meg. A palánktábort ugyancsak kettős árok védte. Az utóbbiak betöltése után a két fossa egykori agyaggerincére épült a II.ez. első évtizedeiben a kőtábor fala. Nagy Tibor. Budapest. XXII., Nagytétény

./4o.IV./Az 1949. óta rendsze resen folytatott nagytétényi ásatások legsikeresebb éve az 1956. esztendő volt. Ebben az évben a római tábor alaprajza szinte teljességében kirajzolódott az ásatások nyomán. Az 1956. évben két szakaszban folytattunk ásatást Nagyté tényben: tavasszal és ősszel. A tavaszi ásatások során sike -