AZ 1956. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek 9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

ŐSKOR

feltárásra kerfilt. Sashegyl Sándor. Pomáz-Zdravlyák dűl

ő /Pest m., szentendrei j././115,IV./ Lakóházápltkezések során neolithikus és koravaskori leletek kerültek napvilágra. A leletmentést Sashegyi Sándor végezte, magam a neolithikus lakóház feltárásánál kapcsolódtam be a mun kába. A lakóház földbemélyedő alapja kerek. A házalapból származó leletanyag /edényceerepek, kőeszközök, csonteszközök és állatcsontok/ megegyezik a ház körül és a lelőhely távolabbi xéezein is jelentkező, vékony kultúrréteg anyagával, amely a neolithikum késői szakaszát képviseli. A leletanyagban a zseüizi csoport elemei az uralkodók, de megtaláljuk itt a bükki kultúra és a vonaldíszes kerámia kottafejes diszitéBű edényeinek maradványait is. A koravaskori leletek hamvasztásos és csontvázas sírokból származnak, a HA és a HC periódust képviselik, utóbbi leletegyütteseknél a szkíta Jelleg dominál. B. Kutzlán Ida. Répoelak-Várdom

b /Vas m., sárvári j./. 1.» 34.oldalt. Sikló

s /Baranya m., siklósi J././123.XXII/.A siklósi 2.sz. téglagyár területén, a községtől Nagyharsány felé vezető út mentén egy löszdomb déli oldalán, melyet agyagkitermelésre használtak, bronzkori temetőre bukkantak. A leletmentő ásatás eredménye négy szórhamvasztásoa sir a bronzkor III.periódusából , gazdag mészbetétee díszítésű edénymelléklettel. Lakatos Pál. Sopron-Magashl

d /Győr-Sopron m././124.XÜI./ A soproni erdő egyik magasan fekvő helyén, Magashidnál 1952-ben egy őskori vasolvasztórom lett feltárva. Mellette még két hasonló rom volt; most a Lenin Kohászati Művek támogatásával ezek feltárására került sor. Egyiknél 25, a másiknál 3o fujtatóoső került elő,

melyek agyagból, korong nélkül készültek, alakjuk tölcsérhez hasonlít. A sok fujtatócső arra mutat, hogy ugyanoda többször is állítottak fel kohót. A kohóknak sem alakját, sem korát nem lehetett megállapítani. Novákl Gyula.