KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

III. Tiszazug területének földrajzi és települési viszonyai, kapcsolatok

- 92 hetünk a lakosság megszaporodásáról. Meglepő a védett nagy telepek mellett ezeknek a kis telepeknek megsokszorozódása. Talán ezek számára is a nagy telepek Jelentették a védelmet. ^ A bronzkor harmadik szakaszát a füzesabonyi kvűtura képviseli Tiszazugban. A települési viszonyok nagyjából megegyeznék az előbbi korral. A lelőhelyek száma még nagyobb, 19 helyről ismerjük emlékeit. Csupán olyan változás történik, hogy a nagy telepek közül kettőnek megszűnik a lakottsága. A Szelevény Menyasszonyparti nagy telep szilárdan él ebben a korban is,sőt ekkor éri el legnagyobb virágzását. Néhány esetben megfigyelhetjük a bronzkori telepek és temetkezések viszonyát is. Nagyrév-Zsidóhalmon a teleptől délkeletre találtak a partmentén irokat. Tiszazug-Kémépytetőn a teleptől északnyugatra néhányszáz méterre tártak fel sírokat . Szelevény-Menyasszonyparton a temetkezéseket szintén a telep tői északra találták meg. Csupán a Szelevény-Szőlőshalmon talált hatvani kultúrába sorolható sirok voltak a teleptől na gyobb távolságban. Tehát Tiszazug területén is a telepek közelében, de nem közvetlen szomszédaágában vannak a temetők. A bronzkort követő vaskorban ismét komoly változások észlelhetők Tiszazug települési képében. A nagy telepek megszün nek, sőt az egész terület települtsége nagyon megritkul. Egyesek ebben a korban olyan éghajlati változásokat tételeznek fel, melyek a lakósságot a csapadékosabb hegyvidékre kényszeritet ték./225/ Koravaekori leleteket csak három helyen találtam nagyobb számban. Négy lelőhelyen csupán egy-egy jellegzetes cserép mutatta a koravaskori ember jelenlétét. Van néhány szórványos bronzeszköz-leletünk, de hiányzanak azok a nagy bronz kincsleletek, melyek a Nyirség vidékén oly nagy számban kerül- ( nek elő. Ezek hiánya is magyarázható némileg a ritkább lakos sággal Tiszazug területén. /225/ Oscar Paret, Das neue Bild der Vorgeschichte.